Egység, 1995 (20-22. szám)
1995-03-01 / 20. szám
tigyseg József és Herczog Manó rabbikról. Mindnyájuk emléke legyen áldott, hiszen a fordítók érdeme nem kisebb, mint Raj Tamásé. Biblia. Teljes, kétnyelvű (héber-magyar) Biblia két kötetben. Budapest, 1994, Makkabi Kiadó. Az IMIT-Biblia utánnyomása. 1328, 1456 oldal. hogy a végső pontot az 56- os forradalom tette rá a maradék komlósi kilére. Arra, amelynek Goldstein Henrik, a kántor, gábe és samesz életveszélyes pesti kalandok után - amelyek során annak az arany cigarettadózninak az árából, amit ״Brón” Miksától, a volt komlósi gazdag magánzótól csent el egy óvatlan pillanatban, az ortodox főrabbitól vásárolt tízezer forintért egy Tórát - sikerült hazamentenie a vadonatúj Tórát. De Komlóson már nem volt kinek felölvasni belőle: nem volt minján. ״- Miért? - kérdezte Goldstein rémülten. - Pogrom? Ha- Iái? Dögvész?” - O, nem - válaszolta felesége, szül. Czitrom Eszter -, csak Makón egy házra fölírták: ״Icig, nem mégy Auschwitzig”. És a makóiak még aznap elindultak, és a komlósiak is velük mentek... Ma már nincs Tóra-olvasó Komlóson; Pesten is alig van. Nincs is nagyon kinek felolvasni: a hívek kihaltak vagy szétszéledtek. ״Icig” nem akart még egyszer Auschwitzba menni. A maradtak tetszhalottak: titkolják, rejtik, tagadják zsidó ״származásukat”. BIG könyve tetemre hívja őket, eszükbe juttat rég feledett tók neveinek felsorolását az első kötet elején. Kerestem, nem találtam. Végül is ״Jágáátá umácátá, táámin”, vagyis ״Aki keres, talál” (nem szó szerint fordítva...). A második kötet végén találtatik Raj Tamás kis cikke az IMIT-Bibliáról és fordítóiról, név szerint Bernstein Béla, Fischer Gyula, Neumann Ede, Lőwy Mór, Perls Ármin, Vajda Béla, Bárány Ha valaki nem hiszi el, hogy volt valaha pezsgő zsidó élet Magyarországon, olvassa el BIG könyvét, amely egyszerre állít sírkővet és dob mentőövet a még meglévő, élő, de nem viruló Braunoknak és Kohnoknak, akikből a 20. század félelmei és csalfa reményei Benedekeket, illetve Kerekeseket vagy Kőváriakat esináltak. A komlósi Tóra autentikus és a szépíró pennájával írt elbeszéléseinek olvasása közben a recenzens nem tudja, annak a ténynek örüljön-e, hogy ez a könyv napvilágot látott, vagy azon a végső fokon pesszimisztikus hangulaton bánkódjék, amely a könyv sztorijait egyértelműen múlt időbe sorolja. Egyszer volt egy magyar zsidóság, egyszer volt egy tótkomlósi hitközség, amelynek oszlopos tagja volt a Braun család. ״Régen volt falusi zsidók...” írja a fülszöveg, amely a fantázia szülte Anatevkával hasonlítja össze Komlóst. ״Ma már csak emlék ez... ugyanis a Holocaust pontot tett bensőséges világukra”, vagyis arra, ami az asszimiláció sújtotta magyar zsidó- Ságból Hitler után még megmaradt. így aztán nem csoda, Posner rabbi a mai zsidóság sok fontos kérdésére ad világos, logikus és komplexitása ellenére egyszerű választ. Ismét bebizonyosodott: az igazán nagy gondolkodók egyszerűen és érthetően fogalmaznak. A modern zsidó filozófia chászid értelmezése magával ragad, elgondolkoztat, aktivitásra sarkall. Nem mondok többet a könyvről, a fenti sorokat csak étvágygerjesztőnek szántam. Mindenesetre A zsidó gondolkodásmód dal a magyár zsidóság - és bármely felekezethez tartozó, hívő és értelmes ember - olyan könyvhöz jutott, amely nemcsak arra tanít meg, hogy hogyan rendezzük át életünket, hanem a család erkölcsi és vallásos felemelkedéséhez vezető párbeszédekre is ösztönöz. Ez a könyv tankönyv minden fokon, filozófia, napi útmutató, zsidó kincsesbánya. Olvassuk lassan, beszélgessünk róla az iskolában, otthon, baráti körünkben! Külön köszönet illeti Simon Sáronit a szép és gondós magyar átültetésért. Zalman I. Posner: A zsidó gondolkodásmód. Hogyan látja a chaszidizmus a ma világát? Fordítóttá: Simon Sároni. Budapest, Chábád Lubavics Zsidó Nevelési És Oktatási Egyesület. 152 oldal. 310 forint Michael Ben-Menachem, Svédország zsidó szellemű Biblia-fordítás jelentős alkotásának felélesztőse és a mai magyarországi zsidó olvasó kezébe adása beleillik ebbe a gondolatmenetbe, és nagy skajách jár Raj Tamásnak, aki ezt a régóta esedékes műveletet elvégezte. A ״bösém omrám”, a név megemlítése azonban megkövetelte volna a fordí-AZ ELÁRVULT KOMLÓSI TÓRA Benedek István Gábor A KOMLÓSI TÓRA hét győzni, de elérünk egy ponthoz, ahol az ész már nem tud tanácsot adni. Ekkor más emberi tartalékhoz fordulunk segítségért, útmutatásért, válaszért, amelyre az értelem már nem lenne képes. Az a tartalék, amelyre szükségünk van, a hit. Logikus, ésszerű válaszokat várunk minden kérdésünkre? Lehet azt is, de a Tóra előírásait vita nélkül be kell tartani. Azután lehet vitatkozni. ״Ne paráználkodj!” - mondja a Tóra, ezt minden ellenvetés nélkül be kell tartani. Ezután, amennyiben a törvények nem elégítik ki a kíváncsiságunkat, és erkölesi, morális okfejtést szeretnénk kapni, sok érvre és ellenérvre van lehetőség. Az érvet azonban nem a törvény betartása he Igét t, hanem mint annak magyarézatát vagy - ha úgy tetszik - ellenérvét használjuk. A zsidó ember cselekedetein keresztül zsidó, hite büszkeséggel párosul. A chászid felfogás szerint a zsidót a zsidótól nem szabad megkülönböztetni. Sohasem szabad elvetnünk egy zsidót, még ha nem fogadjuk is el minden cselekedetét. Bármilyen okból lenézni zsidó testvérünket nagyon zsidótlan viselkedés. Úgy látszik, teljesen belemerültem ebbe e könyvbe. A modern és az ősi zsidó gondolkodás (nincs olyan nagy különbség a kettő között) kristálytiszta analízisét tartja a kezében az olvasó. Jó hír, nagyon jó hír. Olyannyira, hogy mikor e sorokat írom, az első kiadás - a kétkötetes, impozáns Biblia kétezer példánya - már el is kelt, nem is éppen olcsón, és már tervezik a második kiadást. Bölcseink szerint aki a forrás megjelölésével, helyesen idéz valamit, az mintegy megváltást hoz a világra. A 9 MEGVÁLTÁS A VILÁGNAK
