Egység, 1995 (20-22. szám)

1995-09-01 / 22. szám

"A TEREMTŐ, A TORA ES A ZSIDÓSÁG - EGY EGYSEGET ALKOT" (ZOHAR) MINDEN ZSIDÓ LAPJA Ebben a számunkban melléklet­­ként nyújtjuk át olvasóinknak az 5756־ os év teljes zsidó naptárát. A szómba­­ti gyertyák cimű külön mellékletet, a szerkesztőségben lehet kérni. Ezenkí­­vül hírül adjuk, hogy megjelent a Hit­­község szokásos éves luáchja Slomo Groszberg szerkesztésében: ezt a kör­­zeti irodákban lehet kapni. A szerkesztőség, a Chábád Lubavics Egyesület és Oberländer Baruch rabbi üdvözli a lap olvasóit és az összes magyarországi zsidót a ha­­gyományos újévi üdvözlettel: הנשל הבוט ובתבת Automatizált szombat a működését, és a háláchá megengedi az ilyen lift használatát szombaton. Mindebből logikusan következik: a szombat úgy tölt be központi szerepet a zsidó életben, hogy ez az élet egyáltalán nem válik korlátozottá vagy elviselhetetlen­­né az utasítások betartása következtében. A ״nyugalom” és a ״szentség” a zsidóság­­ban rokon értelmű fogalmak. A szombat­­ra előírt nyugalom feltételezi és biztosítja a szentség fogalmát. Akinek már volt alkal­­ma tapasztalni Jeruzsálem vallásos negye­­deiben vagy Bné Brákban a szombat han­­gulatát, az bizonyára nem cserélné fel ezt a modern élet bábeli zűrzavarával. Jó szombatot kívánunk minden olvasónknak! A szerkesztő Az említett szombatórák beszerzéséről, használatáról és az ezekkel kapcsolatos egyéb tudnivalókról a szerkesztőségben lehet felvilágosítást kapni. Telefon: 268- 0183. kivitelezhetőek legyenek. Ahogyan a ״sze­­met szemért, fogat fogért” bölcseink értei­­mezésében pénzbírságot jelent, ugyanúgy a szombat törvényei sem arra valók, hogy megtartásuk kínszenvedést okozzon a hit­­hű zsidónak. Századunk technikai vívmányai segítsé­­gül szolgálnak a vallásos zsidónak abban, hogy a szombat törvényeit betűhíven meg­­tarthassa, ugyanakkor meleg ételhez-ital­­hoz jusson, hűtsön és fűtsön, liftet használ­­jón és így tovább. A melegen tartás, a hátmáná elvét már kétezer éve a Talmud is ismerte. Akkori­­ban cserépkályhában, agyagkemencében vagy ágyban, párnák közt tartották mele­­gen a szombatra főzött ételt, a chámint. Ma a közismert hőpalack, vagyis termosz, illetve a ״platni”, azaz a szabályozható vil­­lanyrezsó szolgál erre a célra. Az utóbbira akár több fazék ételt, illetve forró vizet le­­hét állítani az ünnep bejövetele előtt, hogy szombaton reggel meleg kávé, délben gő­­zölgő sólet legyen az asztalon. Régen a péntek esti gyertyagyújtás 01- dotta meg a világítás problémáját. Szom­­baton valóban nem szabad világot, illetve tüzet gyújtani, de egyáltalán nem tilos hasz­­nálni a szombat bejövetele előtt meggyúj­­tott lámpa fényét, a jó előre befűtött kály­­ha melegét. Manapság a konnektorba dug­­ható ״szombatóra” segítségével a szombat beállta előtt meggyújtott villany, légkondi­­cionáló vagy hősugárzó akkor hagyja abba a működést, amikor kívánjuk: csupán be kell programozni, be kell állítani, hogy mi­­kor kapcsoljon ki. Ugyanezen az elven működik a ״sábátlift”, a speciális automa­­ta felvonó, amely önműködően jár fel és le, minden szinten megállva egy időre. Ebben még egy gombot sem kell megnyomni, a benne utazó ember súlya sem befolyásolja A TARTALOMBÓL Ne csapjuk be magunkat 2 A szombat a miénk... <r o A szombaton tiltott tevékenységek 4־3 Zsidó világhíradó 7 Betegápolás szombaton 4 Kérdés - felelet 7-8 Szombat, a család ünnepe 5-6 Egyedül vagyunk 8 A sábát, a szombat a legnagyobb zsi­­dó ünnep. Az egyetlen, ennél is fontosabb nap Jom Kippur, amelyet éppen ezért ״szombatok szombatjának” nevez a hagyó­­mány. A szombat ünnepi jellege több té­­nyezőből áll össze. Az emelkedett hangú­­latot biztosítja a Kiddus, a borral telt ser­­legre mondott áldás, az ünnepi étkezés és az asztalnál énekelt dalok. Szombaton a zsidó ember szellemi életet él. Elmegy a zsinagógába, még az is, akinek hétköznap nincs érkezése ehhez, elővesz egy-egy könyvet, amelyből népe hagyományaival, Tórájával ismerkedik. Ez a szellemi emel­­kedettség szerves része a szombatnak, amely sokkalta több egyszerű munkaszü­­neti napnál. Maga a szombati munkaszünet is égé­­szén más, mint a keresztények vasárnapja vagy a mohamedánok pénteké. A szom­­bati nyugalom, a nap szentségének szer­­vés része, különleges napirendet ír elő a szombattartó zsidók számára. Harmincki­­lene féle áv meláchá, alaptevékenység so­­rolható fel, amelyeket szombaton nem sza­­bad végezni. Ezek között szinte minden megtalálható, ami a mindennapi élethez elengedhetetlen. Önkéntelenül is kérdések sorát veti fel, hogy hogyan tudja megtartani a szómba­­tot egy vallásos zsidó. Sötétben ül, mert nem szabad villanyt gyújtani? Hideget eszik, mert nem szabad főzni, melegíteni? Fagyoskodik télen, hőgutát kap nyáron, mert nem szabad bekapcsolni a légkondi­­cionálót? Gyalog kapaszkodik fel a tizedik, esetleg a huszadik emeletre, mert nem sza­­bad liftet használni? A válasz minden ilyen kérdésre egyér­­telmű NEM. Igaz, valamikor így éltek a karaita szekta tagjai, mivel nem fogadták el a Ta/mud-bölcsek autoritását, és mecha­­nikus módon, betű szerint értelmezték a Tóra szavait. A történelmi zsidóság, a val­­lásos zsidók nemzedékei azonban elfogad­­ják az írott Tan, a Tora SöBiktáu bölcse­­inek értelmezését a Tóra parancsolataira vonatkozóan. Az írott Tan alapján álló háláchá, a zsidó jog úgy adja meg a Tóra törvényeinek, köztük a szombat parancso­­laténak végrehajtási utasításait, hogy azok

Next

/
Thumbnails
Contents