Egység, 1994 (16-19. szám)

1994-12-01 / 19. szám

ןירוקי הנוהכה ןרניו חטש לע סוכה חאו כ״ רמאי: ךורב התא היהי וניהלא ךלמ לכהשיטלועה ארכ :ודובכל ףיורב .יוה;החא וניהלא ךלמ םלועה רצוי םךאה: ךורב התא הוהל וניהלא ךלמ םלועה רשא רצל םךאה־תא ומלצב םלצב תומך ותינבת * ןיקתהו ול ונממ ןלנב דצ דע: ךורב התא הוהל רצוי םךאה: שוש שישת לגתו הרקעה ץובקב הינב הכותל :התמשכ דיימ TMיא ’ה5ה תמישמ ןידו הינממ: חמיש חמשת םיער םיבוהאה ךתטישב ףךיצי ןגב ןדע םךקמ: ךורמ התא הילה תמישמ ןתח :הלמו ךורב התא ,דוהל וניהילא ךלמ םלועה ישא ארמ !יישש החמשו ןתח הלכו י הליג הןר הצד הוךחו • המהא הותאו םולש תוערו ■ הךתמ הורי וניהלא עמשי ירקמ הךוהל • תוצוחמו םילשורל י ליק ןושש לוקו החמש ■ לוק ןתח לוקו הלכ • לוק תולהצמ םינתח םתבחמ • םירענו התשממ םת)יגן : ךורמ התא ׳יוהי חמשמ ןתח םע הלבה: ןיחושו ןתחה הלכהו סטש ן״מהנני רמוא תטרנה הלחח חאו >־• ךרכמ לע :סטה A pohártörés Szokás, hogy a vőlegény a niszuin vé­­gén széttör egy üvegpoharat. Ennek célja a Szentély pusztulása feletti bánat és szó­­morúság felidézése, de a vendégsereg rögtön ezután fergeteges vidámságban tör ki. A jichud A vőlegény és a menyasszony a chu­­pá után kettesben tölt némi időt. Az es­­küvői szertartás végén kerül sor a jichud, az ״elvonulás” ceremóniájára. A házas­­pár két tanú szeme láttára belép egy kü­­lön szobába, és most először megtörik a böjtöt. Ünnepi étkezés, zene Az ételek összeállítását csak a szó­­kásos étkezési törvények korlátozzák. A zenélés szinte vallási kötelesség a lagzi alkalmával. A Talmud bölcsei felteszik a kérdést: ״Hogyan kell táncolni a menyasszony előtt?” A válaszban felsorolják a bölcse­­két, akik vallásos odaadással ropták a la­­kodalmi táncot. Jehudá bár Iláj kezében miituszággal szokott énekelni és táncolni a menyasszonynak. Ráv Achá egyenesen a vállára vette a menyasszonyt, úgy tán­­colt. Smuél bár Ráv Jicchák pedig még öregkorában is három mirtuszággal éne­­kelt és táncolt. Az ifjú párt megörven­­deztetni nagy micvá. A befejező hét áldás Az ünnepi lakoma az étkezés utáni áldás elmondásával zárul, amelyet külön formula vezet be, majd elismétlik a szer­­tartás során elmondott hét áldást. Aki az étkezés utáni áldást mondja, a kezében tartja a pohár bort, a további hat áldást elmondok pedig sorra adják át egymás­­nak a másik, borral teli serleget. Míg az esküvői szertartás alatt a bor feletti áldás prutát, a talmudi időkben használt leg­­kisebb pénzegységet. Nem szokás az esküvő alkalmával gyémánt- vagy más drágaköves gyűrűt használni. Ez a régi szabály arra való, hogy kizárják a csalás lehetőségét, ami érvényteleníthetné a házasságot, például ha a menyasszony az értékes ajándék mi­­att egyezett bele a házasságba, s kiderül, hogy a ״drága” kövek hamisak vagy ki­­sebb értékűek, mint hitte. A ketuhá felolvasása Ezután a rabbi vagy egy másik férfi, akit a pár ezzel megtisztel, felolvassa a ketuhát. Sok helyütt az eredeti, arámi nyelvű szöveget olvassák előbb, majd köznapi nyelven is elmondják. Az ok­­mányt ezután átadják a menyasszonynak, akinek gondosan meg kell őriznie, mert ha elvesznék, akkor tilos az együttélés egészen addig, míg új ketuhát nem írnak. A házasságkötés, a chupá A szertartások sorában ezután követ­­kezik maga a házasságkötés, a niszuin. Nevezik chupá nak is, minthogy a szer­­tartás a chupá alatt történik. Az ősi időkben a chupá egyszerű sá­­tor volt. Később fából készült, jelképes baldachin váltotta fel. A Talmud meg­­említi, hogy felépítéséről a vőlegény ap­­jának kellett gondoskodnia. A Jeruzsá­­lem melletti Bétárban szokás volt a chupát abból a cédrus- vagy fenyőfából készíteni, amelyet a vőlegény, illetve a menyasszony születésekor külön erre a célra ültettek. Bíbor vagy arany kelmével borították, és virágfüzérekkel díszítették. A késő középkorban vált szokássá, hogy a négy tartóoszlop fölé borított kelme al­­kotta a chupát. A hét áldás: sevá bráchot Bár a vőlegény és a menyasszony ma­­napság az eljegyzés kezdetétől a chupá alatt áll, a házasságkötés csakis a sevá bráchot. a hét áldás elmondása után válik érvényessé. A hét áldás elmondása előtt egy serleget megtöltenek borral. Ezután a rabbi vagy valamelyik vendég elmondja a bor feletti ál­­dást, majd hat másik áldás, a hir­­kot niszuin következik. A hét ál­­dást gyakran hét különböző ven­­dég mondja el. A szertartás végén a menyasszony és a vőlegény iszik a borból. a Mindenné! Hatalmasabb áldja meg ezt a vőlegényt és menyasszonyt! ” ךרע לע סוכה ־חאו’כ רמאי: ךורב החא הרהי וניהלא ךלמ םלועה רזקא ונשךק ,ויתולמב ונוצו לע תויךעה • רסאו ונל תא תוסוראה ־ ריתהו ונל תואושנה־תא ונל יד;־לע הפח ןישודקו: ךורב התא הי1ה !עלקמ ומע לןסשי ידי־לע ה$>ח ןישודקו: A hét kör Az áskenáz zsidóknál szokás, hogy a menyasszony hétszer körüljárja a vőle­­gényt. Ezután a férfi jobb oldalára áll, és megkezdődik a szertartás. Az eljegyzés Az eljegyzés, az eruszin a pohár bor felett elmondott áldással kezdődik, me­­lyet az eljegyzési áldás, a birkát eruszin követ. Ez a következő mondattal fejező­­dik be: .,Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki a chupával és az esketés kötésével szén­­teled népedet, Izraelt!" Ezután a vőle­­gény és a menyasszony iszik a serlegből. החשי ןתחה .הלכהו כ״חאו שרקמ ןתחה חא הלכה חעגטכ :רמואו ירה תא תשדקמ יל תעבטב וז תלכ השמ לארשיו: A gyűrű és a tanúk A vőlegény gyűrűt húz a menyasszony jobb mutatóujjára, és elmondja a hagyó­­mányos szavakat: Háré át mekudeset li betábáát zo kedát Mose veJiszráél, ״Ez által a gyűrű által légy nekem szentelt Mózes és Izrael törvénye szerint!” Ennek két hagyományhű zsidó férfi jelenlétében kell történnie, akiket semmiféle rokoni kötelék nem fűz sem a házaspárhoz, sem családjukhoz, és egymással sem állnak rokonságban. Csakis ők tanúsíthatják a történteket, függetlenül attól, hogy kik vettek részt rajtuk kívül a szertartáson. Ha nincs meg a két kompetens tanú, a házasság érvénytelen. Az eljegyzéshez általában gyűrűt használnak, kivéve néhány keleti közös­­séget, ahol pénzérmét szokás adni. A gyűrű értékének meg kell haladnia az egy Jobb későn, mint soha: 10 orosz zsidó há­­zaspár az emigráció után pótolja az elmaradt zsidó esküvőt New Jerseyben

Next

/
Thumbnails
Contents