Egység, 1994 (16-19. szám)
1994-04-01 / 17. szám
’לעי הלא ינא ...היכוכ“ “EZEK MIATT SÍROK ÉN...” (dr. Kepecs József: Zsidó népesség száma településenként (1840-1941), Központi Statisztikai Hivatal, 1993, 497 oldal) 1941-ben is 185 ezer zsidó élt. Azt is tudják hogy egyes nagyvárosokban nagy közösségek voltak, de azt már talán nem is ismerik, hogy mennyien voltak, pl. Debrecenben és Miskolcon városonként több, mint 10 ezren éltek 1930-ban. Az 1938- 41 között Magyarországhoz visszacsatolt városokban, Kassán 10 ezer, Kolozsvárótt 16 ezer, Nagyváradon 21 ezer, Szatmámémetiben 13 ezer és Ungváron is közel 10 ezer zsidó élt. Ahogy lapozza az ember a kötetet, 01- vassa azoknak a falvaknak a nevét, ahol a nem is olyan távoli múltban az ősei éltek. Felvillannak előtte azoknak a településeknek a zsidó lakói, ahol személyesen talán nem is járt, ahonnan elkerült ifjú gyermekkorában; látja a szülőket, nagyszülőket, számos unokatestvért, rokont, akik mind elmentek, azokat a gyerekeket, akik ma lennének 55-60-65 évesek, akiknek gyermekeik, unokáik lennének, de nincsenek. Van néhány fénykép, talán fel vannak jegyezve a nevek, és itt van most egy kötét, amely emlékezik rájuk, de csak arra, hogy hányán voltak. Nehéz felejteni! 50 év után sem lehet elfelejteni. Nem lehet Őket feledni, nem lehet soha. A kötet lapozgatva emléezünk rájuk, arra, hogy most 50 éve kik éltek ott, kik voltak azok, akik nagyok közel álltak hozzánk. Elmondjuk gyermekeinknek, unokáinknak, hogy ne feledjék, hogy soha ne vesszen el az emlékük a történelmi távlatokban. Lév Jószef alapján 62 000, főleg keresztény, illetve néhány más vallású állampolgárt is zsidónak tekintettek, akiknek jelentős része ugyanúgy, ugyanott végezte szomorú sorsát, mint az ősi hitüket soha el nem hagyok. Az emléket igazán talán csak a nevek őrzik. Dédapáink, nagyapáink, szüléink, testvéreink nevének egy része fel van jegyezve régebbi sírokon, vagy az akkor életben maradtak és később elhalálozott hozzátartozók síremlékein, emléktáblákon, de ki jegyezte fel azok nevét, akiknek nem maaradt senkijük? Van azonban más emlék is. Ki innen, ki onnan származik. A családi elbeszélésekből mindenki tudja, hogy hónán való az édesapja, az édesanyja, hol éltek a nagyszülei. Homályos, távolbavesző elbeszélések alapján felélednek az emlékék, hogy ott, azokon a településeken valantikor kisebb-nagyobb zsidó közösségek voltak és akkor felmerül a kérdés: milyen nagy is volt az a közösség? Hányan élhettek a környező településeken, mennyien lehettek a mellette lévő nagyvárosban? Azt mindenki tudja, hogy Budapesten 1930-ban több, mint 200 ezer, de még A kötet a zsidó népesség számának alakulását mutatja be az 1941. évben Magyarországhoz tartozó területeken. Az 1938-41 közötti időszakban számos olyan terület került vissza magyar közigazgatás alá, ahol jelentős számú zsidó lakosság élt (Kárpátalja, Máramaros, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, stb.). A zsidó népesség számának alakúlását megítélni, a veszteségeket, megáilapítani, történelmi elemzést készíteni csak úgy lehet, ha az adatokat az 1941. évi országterület szerinti részletezésben ismertetik. A bevezető említi, hogy mivel a magyarországi zsidóság nagyrésze a Holocaust áldozata lett, ezért a kiadvány tulajdonképpen emlékkönyv is. E ponton csatlakozik az évfordulóhoz. Az itt közölt adatok alapján emlékezhetünk arra, mennyien is voltunk, hol éltünk és más művek és tanulmányok választ adnak arra, mennyien maradtunk. A történelmi Magyarországon pl. 1910-ben 910 ezer, 1930-ban, hozzávetőlegesen a mai területen 445 ezer, ugyanitt 1941-ben 404 ezer, az akkor visszacsatolt területen 321 ezer zsidó vallású személy élt. Az 1941. évi XV.te. A Holocaust emlékére kiadott bélyegek: 1. Izrael. A láng-formában a Sömá Jiszráél szavak jelennek meg. 2. Magyarország. 3. Csehszlovákia. A thresienstadti koncentrációs táborban kőszült gyermekrajzok. 4. Lengyelország. 5. Olaszország. A római zsidók deportálásnak emlékére. 6. Hollandia. 7. Bulgária. A Bulgáriában élt szefárd zsidók emlékét idéző bélyeg a Holocaust évfordulójára készült alkalmi bélyegzővel. 8. NDK. 9. USA. A washingtoni Holocaust-Múzeum. 10. Irán. A Holocaust emlékét Izráel-ellenes propagandára is felhasználják. Weisz Sándor bélyeggyűjteményéből. 6
