Egység, 1992 (8-11. szám)

1992-04-01 / 9. szám

között lejátszódott folyamatok méréséhez. b. Feltéve, de meg nem engedve, hogy a világnak a Tórában megadott kora va­­lóban nem elég magas ahhoz, hogy ennyi idő alatt kövületek alakulhassanak ki, még mindig fennáll a lehetősége, hogy az Örökkévaló - csak Őáltala ismert okból - eleve kövületeket, csontokat és csont­­vázakat is teremtett, ahogyan mindenfé­­le evolúciós eljárás nélkül megteremtet­­te az élő szervezeteket, az emberi és a természeti kincseket: az olajat, a szenet, a gyémántot is. A b. változat esetében felmerül a kér­­dés: vajon miért teremtett az Örökkéva­­ló eleve kövületeket? A válasz egyszerű: nem tudhatjuk, hogy az Örökkévaló mi­­ért a teremtésnek ezt a változatát részesí­­tette előnyben egy esetleges másik mó­­dozattal szemben, de ez a kérdés bár­­mely teremtéselmélettel szemben nyitva marad. A kérdés, hogy miért keletkezett a kövület, éppannyira értelmetlen, mint az, hogy miért keletkezett az atom. Tér­­mészetes, hogy ilyesfajta kérdésekből kiindulva nem lehet meggyőző érveket felhozni az evolúciós elmélet mellett, s még kevésbé szolgálhatnak logikai kiin­­dulópontul ehhez. Mi az oka annak, hogy a tudomány az atomi és szubatomi részecskékkel kéz­­dődő - nyitott kérdésekkel és bonyodal­­makkal teli - evolúció elméletére korlá­­tozza a teremtést, és kizárja a Biblia te­­remtésről adott magyarázatának lehető­­ségét? Az, hogy ha az utóbbi lehetőséget fogadná el, minden pontosan a helyére kerülne, és a világ eredetét és korát illető összes spekuláció fölöslegessé és kö­­zömbössé válnék. Semmiképpen nem ingatja meg a második lehetőséget az a kérdés sem, vajon miért alkotott a Teremtő kész vi­­lágmindenséget, amikor pedig megtehet­­te volna, hogy megfelelő számú atomot vagy részecskét teremt, amelyek képe­­sek összeállni és kialakítani a ma ismert kozmikus rendszert. Ennek az érvelés­­nck az abszurditása még világosabbá válik, ha felismerjük, hogy a pókhálóvékony elméletből indul ki, nem pedig valamely, minden más lehetőséget megdöntő, szi­­lárd és megcáfolhatatlan érvelésből. Felmerül a kérdés, hogy ha azok az elméletek, amelyek megkíséreltek ma­­gyarázatot adni a világ eredetére és ko­­rára, oly gyenge lábon állnak, hogyan lehetséges, hogy előkelő helyet vívtak ki maguknak? A válasz megintcsak egysze­­rű. Az ember természetéből adódóan mindenre, ami körülveszi, magyarázatot keres, és még a valóságtól elrugaszko­­dott elméletet is inkább elfogadja, mint a semmilyent - legalábbis amíg valószí­­nűbb magyarázatra nem akad. A VILÁG KGCA elfogadása csakis téves és hamis követ­­keztetésekhez vezethet. Nézzük például az úgynevezett evolúciós keletkezései­­méletet! Ez abból indul ki, hogy a világ­­egyetem atomok és atomnál kisebb ré­­szecskák működése folytán jött létre, oly módon, hogy megindult a fizikai világ­­mindenség fejlődési folyamata, benne földünké is, amelyen a szerves élet - szintén valamiféle evolúciós folyamat során - eljutott a “homo sapiens” megje­­lenéséig. Érthetetlen, miért elfogadha­­tóbb a köztudottan ismeretlen és kiszá-תידא־יך אריב םיהדא תא םימדה תאו ־יאדו ץ תתיה^ראהו ודות ותבו ףיעתו זזורובוהתינפלע כ־הלא תפחרמ דפרע םימה רמאיו יב'־םיהלא רוא רואיתיו אריו ביהלא תא ־רואה ייכ לבוט ביהלאלרביו ןיב רואת ןייבו רדחה יקל—א ביהלא רואל בה ףדזילו איק הליל 'יתח ברע יהיו רקב םוי רתא רמאיו ביהלא יהי עיקר ךיתב ובימת ־דדו לירבמ ן־ב ב־מ םימל דעיו טיהלא תא עיקרהו '־ד־ב־ו ןיכ ותמב ריעא תתהמ עיקרל ןיבו ב־מה ־ריעא לעמ עיקרל יתיו ןכ ארקיו םיהדא עיקרל בימד יהיו בריע יהיו רקב בוי יגד רמאיו ביתילא ווקי בימב תתהמ םימדה ^־:א םוקמ דחא הארתו הדביה יהיו ןב ארקיו מיהלא :דיעביל ץרא הוקמלו םימה ארק םימי ״ו—א םיהלא יכ בוט רמאי םיהלא אדי־דת !אה—ץ אדד בד>י עירזמ ערז V\׳ 2י״ הדע ng וגיובל ר-עא וערו ץראהלעוב יהיו ןכ אעוז־וו ץ־־ראה אדד בדע עירזמ ערו יהגימר לי ץ הוד־־; r—י רדא וערז וב והגימל ־ויא כ־הלא יכ בוט יהדיו ברע ■היו רקב בוי ידילד A biblia verziója míthatatlan módon működő atomi és szubatomi részecskék útján történt te­­remtés elképzelése, mint azé a teremté­­sé, amely az égitesteket, a szervezeteket, az emberi lényeket az általunk ismert módon hozta létre. A kövületek felfedezésével való érvelés egyáltalán nem meggyőző bizonyíték a Föld magas kora mellett, az alábbi okok miatt: a. Figyelembe véve, hogy nem ismer­­jük a “prehistorikus” időkben uralkodó, már említett légnyomási, hőmérsékleti és sugárzási viszonyokat, a lehetséges katalizátorokat, amelyek más jellegű kémiai folyamatokat és változásokat in­­díthattak cl, mint a ma ismert természeti feltételek között, nem zárható ki az a lehetőség, hogy a dinoszauruszok 5722 évvel ezelőtt léteztek, és szörnyűséges természeti katasztrófák után maradványaik nem évmilliók, hanem mindössze néhány éves időszak alatt váltak kövületekké - hiszen nem áll rendelkezésünkre semmi­­féle adat az akkori, ismeretlen viszonyok magányos atomok részecskéivel. Egyet­­len dologban biztosak - amennyire a tudomány egyáltalán biztos lehet vala­­miben -, nevezetesen hogy a magányos atomok közti kölcsönhatás teljességgel másként működik, mint az atomok kong­­lomerátumai között lejátszódó folyama­­tok. Foglaljuk össze, miben áll minden, a világ keletkezésére vonatkozó, úgyneve­­zett tudományos elmélet gyengesége, sőt reménytelensége! a. Ézek az elméletek viszonylag rö­­vid ideig tartó, mindössze néhány évtize­­des - sohasem évszázados - megfigyelés alapján állnak. b. Az ismert - persze nem tökéletesen ismert - adatok ilyen, viszonylag kis mennyisége alapján, az extrapoláció gyengécske módszere segítségével mer­­nek a tudósok elméleteket felállítani, és az okozatról az okra történő következte­­téssel átfogni sok ezer (sőt szerintük sok millió és milliárd) évet! c. Ezek az elméletek könnyeden fi­­gyeimen kívül hagyják a minden tudós által ismert tényeket, nevezetesen hogy a világ “születésének” kezdeti szakaszá­­ban a hőmérséklet, a légnyomás, a radio­­aktivitás, a katasztrófatényezők által adott feltételek tökéletesen mások voltak, mint a világegyetem mai állapotában. d. A tudományos vélemények meg­­egyeznek abban, hogy a kezdeti állapot­­ban igen sok radioaktív elemnek kellett lennie, amelyek ma már egyáltalán nin­­csenek meg, vagy alig van belőlük: a néhány, közismerten katasztrófa-élőidé­­ző erővel bíró elem is csak minimális mennyiségben van jelen. e. A világ keletkezése ezen elméletek szerint magányos atomok vagy részecs­­kék egyesülése, összetapadása követkéz­­tében - teljességgel ismeretlen folyama­­tok és változások útján - kialakult kong­­lomerátumok és szilárd anyagok létrejöt­­tével kezdődött. Röviden: az erőtlen “tudományos” elméletek közül azokról, amelyek a koz­­mosz eredetével és korával foglalkoz­­nak, a tudósok maguk is elismerik, hogy még a gyengénél is gyengébb lábon áll­­nak. Egyáltalán nem meglepő - s melles­­leg egyértelmű érv ezekkel az elméle­­tekkcl szemben -, hogy a világ teremté­­sével foglalkozó különféle “tudományos” elméletek nemcsak ellentmondanak egy­­másnak, de legtöbbjük teljességgel összeegyeztethetetlen, és kölcsönösen kizárják egymást, miután az egyik sze­­rint meghatározott legmagasabb kor ki­­sebb, mint a másik szerinti legalacso­­nyabb. Az ilyesfajta elméletek kritika nélküli

Next

/
Thumbnails
Contents