Egység, 1991 (3-7. szám)

1991-12-01 / 7. szám

A TILTOTT ÉTELEK Mózes harmadik könyvének 11. fejezete és Mózes ötödik könyvének 14:221־. szakaszai felsorolják azokat az állatokat, halakat és szárnyasokat, amelyeket sza­­bad enni, és azokat, amelyeket tilos. * Csak azokat az négylábúakat szabad enni, amelyeknek 1. hasított patájuk van, és amelyek 2. kéródznek. Az összes többit tilos. Nem elég, ha az állat csak az egyik kritériumnak felel meg. A csak hasított patá­­júak és a csak kérődzők mint tiltottak név szerint fel vannak sorolva. Ezek között szerepel a teve, á disznó, a nyúl és a szirti borz. Azok az állatok, amelyek megfe­­lelnek a ״tisztaság” jellemzőinek, a következők: a birka, a marha, a kecske és a szarvas. * Csak azokat a halfajtákat szabad enni, amelyeknek uszonyuk és pikkelyük van. Az összes többit tilos. A tengeri állatok többsége a tiltottak közé tartozik, pél­­dául a homár, az osztriga, a garnélarák, a kagylók és a rákok. * A szárnyasok közül a Tóra név és fajta szerint felsorol összesen huszonnégyet. Ebből a felsorolásból állította össze a Talmud a tiltott szárnyasok jellemzőit. Ezek többnyire ragadozók, vagy ragadozók módjára táplálkoznak: keselyű-, holló-, só­­lyom-, bagoly-, strucc-, pelikán-, gólya-, gémfajták stb. Megengedett szárnyasok a hagyomány szerint a tyúk-, pulyka-, liba-, kacsa- és galambfélék. * A kétéltűek és a rovarok tiltottak, mint olyan élőlények, amelyek ״hasukon” csúsznak-másznak (a kígyó kategóriájába tartoznak), ״szárnyas rovarok” vagy a rágcsálók és a gyíkfélék közé sorolhatók, ״...utálatosak... ne tegyétek magatokat tisztátalanná velük” (3Mózes 11:42-43.) Az olyan ״ínyencfalatokat”, mint az an­­golna, csiga, csörgőkígyó, hangya és a különböző bogarak, a Tóra tiltja. * Minden élőlény, amit meg szabad enni, a Tóra szerint táhor, vagyis tiszta. Ezek kóserok, ami azt jelenti, hogy a törvénynek megfelelően fogyasztásra alkal­­masak. A tiltott élőlények támé - tisztátalan, szennyes - dolgok; sékecként, utála­­tosságként és toéváként is szerepelnek: nem kóserok. A köznyelvben a iréfá (״tréf­­li") kifejezést használják rájuk, és minden olyan ételre, amely nem felel meg a zsi­­dó törvények rituális étkezési szabályainak. Nem lehet őket kóserítani sem. * A nem kóser élőlények termékei sem kóserok. Tilos a nem kóser szárnyasok tojását enni, a nem kóser állatok tejét inni, nem kóser halból származó olajat hasz­­nálni. Az egyetlen kivétel a méz, amelynek fogyasztását a Tóra megengedi. * A zsidó vallási törvények tartalmaznak egyértelműen higiéniai szabályokat is. Az egészségre ártalmas ételek fogyasztása akkor is tilos, ha megfelelnek a kóserság feltételeinek. Ezeket az ételeket a rabbik azon az alapon tiltják, hogy az egészséget veszélyeztető dolgok - szákáná - kategóriájába tartoznak, amiről a Biblia így ír: ״Nagyon vigyázzatok azért magatokra!” (5Mózes 4:15.) A Zsidónak lenni... című könyvbűi, amely nemrég jelent meg Budapesten. Kapható a Szochnut budapesti irodájában és a Chábád Házban. A BOR Zsidók csak olyan bort ihatnak, amelyet istenfélő zsidó termelt és palackozott. Ezt a rabbiság tanúsítja a borosüveg címkéjén. A pezsgőre, ami valójában szénsavas bor, ugyanez vonatkozik. Konyakot, szőlőlét és minden szőlőből készült italt ugyancsak ezzel a megszorítással lehet fogyasztani. Borral készült halhoz vagy más ételhez is csak kóser bort lehet használni. A kóser vágás követelménye A Tóra tiltja minden olyan ״tiszta” élő­­lény (állat) fogyasztását, amely termé­­szetes módon elpusztult, vagy nem ritu­­ális vágás - sechitá - útján ölték meg. ״Nem szabad megennetek semmiféle döglött állatot...” (SMózes 14:21.) ״...le­­vághatsz marhádból és aprójószágod­­ból... úgy, amint parancsoltam néked, és egyél...” (SMózes 14:21.) A rituális vágás szabályai csak a négylá­­búakra és a szárnyasokra vonatkoznak, a halakra nem. Minél kevesebb szenvedést A rituális vágásnak az a célja, hogy mi­­nél kevesebb szenvedést okozzanak az állatnak, és minél több vért távolítsanak el belőle. A nyak gyors oda-vissza moz­­dulattal történő átmetszéséhez megfelelő hosszúságú, tökéletesen éles, hibátlan pengéjű kést használnak. A kés a má­­sodperc törtrésze alatt elmetszi a légcső­­vet, nyelőcsövet, a bolygőideget, a nya­­ki verőeret és vénát. Az eszméletvesztés majdnem azonnal, két másodpercen be­­lül fájdalommentesen bekövetkezik, így a vágás már nem okoz szenvedést: gon­­dőljünk csak arra, hogy ha megvágjuk magunkat, nem abban a pillanatban érezzük a fájdalmat, és a vér is csak ké­­sőbb serken ki. A sechitá, azonkívül hogy humánus, még valamiben különbözik minden más módszertől: lehetővé teszi a vér teljes és azonnali eltávolítását, amely így nem tud a húsba beszívódni. Ezzel eleget tesz a vérevés tilalmának és a higiéniai köve­­telményeknek is. * * * A kóser mészáros fontossága Nemcsak a vágásnak kell kóser módon történnie. A mészáros dolga a tiltott zsi­­radékok, inak, a belsőrészekben vagy a nyelvben maradt erek, szennyeződések eltávolítása a húsról. Tudnia kell, mit le­­hét megtisztítani, és mit kell kidobni. Ez a munka ügyességet, tapasztalatot, kép­­zettséget kíván, ezért fontos, hogy olyan mészárosnál vásároljunk, akinek az üz­­lete megbízható rabbisági felügyelet alatt áll.

Next

/
Thumbnails
Contents