Egység, 1991 (3-7. szám)

1991-05-01 / 5. szám

Rendelkezések a mezuzá parancsolataiban * A mezuzába foglalt két Tóra-idézetet sem kibővíteni, sem leró­­vidíteni nem szabad. * Minden, emberi használatra szolgáló helyiség ajtajára mezuzát kell függesztehi. A legkisebb, négy fallal határolt helyiség, amelyre a parancsolat még érvényes, 4x4 ámá (körülbelül 4,6 m2) lehet. * Nemcsak a főbejárati ajtóra kell mezuzát erősíteni, hanem a lakás minden egyes ajtajára, még a folyosókra, erkélyekre, éléskamrába stb. vezető ajtókra is. Ez alól csak a fürdőszoba, a vécé és hasonló helyiségek kivételek. * Aki Izraelen kívül lakik, és bérelt lakásban él, annak a beköltözés­­tői számított 30 napon belül kötelessége kifüggeszteni a mezuzát. * A mezuzá pergamenjét balról jobbra kell hajtogatni oly módon, hogy a ״Smá” kezdőszó az írással kifelé fordítva, felülre kerüljön. * Felerősítés előtt a pergament üveg-, fa-, fém- vagy más, a célnak megfelelő anyagból készült tokba kell helyezni. A tok papírból is le­­hét. Ebben az esetben ügyelni kell, hogy a tekercs rövidebb legyen, mint a borítópapír, nehogy a szögek megsértsék. Vigyázni kell, nehogy a pergamen fordítva, lefelé fordított írással kerüljön a tokba. * A mezuzát a belépés iránya szerinti jobb oldali ajtófélfa felső har­­madára, rézsűt, felső végével a lakás belseje felé mutatva kell elhelyezni. Ha az ajtó az átlagosnál sokkal magasabb, egy átlagos testalkatú ember vállmagasságában kell felerősíteni. * A saját tulajdonú ház vagy lakás mezuzá it hétévenként kétszer el­­lenőrizni kell, hogy nem váltak-e alkalmatlanokká. * Gondosan ügyelni kell arra, hogy a mezuzát megbízható helyen vásároljuk, ahol az előírásoknak megfelelőt kapunk. Az alkalmatlan mezuzára mondott áldás hiábavaló. Vannak helyek, ahol nem kézzel írott, hanem nyomtatott mezuzá kát árulnak. Ezek, mint mondottuk, alkalmatlanok. Ilyen a kóser mezuzá. Az eredetin az üres helyeken Isten Neve szerepel. Vigyázat, a másolat nem használható mezuzának! A MEZUZÁ ÉRTELME ÉS JELENTŐSÉGE künk a mezuzá parancsát: hogy függesz­­szűk ajtófélfánkra. így belépve házunk ajtaján mindig arra emlékeztet, hogy Isten - áldassék a neve - egy pillanatra sem hagy el bennünket, szüntelenül vi­­gyáz reánk. Ez megerősíti a Világ Te­­remtőjébe, Izrael népének örök védel­­mezőjébe vetett hitünket...” A Majna-parti Frankfurtban élő Sam­­son Raphael Hirsch rabbi írja ismert művében, a Chorévban (40. fejezet): ״A minden zsidó ház bejáratára erősített «Smá» és «Sámoá» szavak azt jelzik, hogy e ház minden, emberi tevékeny­­ségre szolgáló helyiségében Isten lakó­­zik, és lakói szolgálják őt, áldassék a neve. így egész életünket és tevékenysé­­günket Istennek kötelezzük el, a mezuzá parancsolatának megfelelően. Befejezésül nem is találhatnánk al­­kalmasabbat néhai Joszéf Jichák lubavicsi rabbi szavainál: ״...a mezuzá parancsolataiban kétszer is szbrepel a «Smá» szó, és ezt a szöveget erősítjük a bejárati ajtóra, jelezve, hogy a ház minden lakója Isten szolgálatában áll, s ez egyben kifejezője áz összes többi parancsolatnak, amely Isten szolgálatát írja elő.”• A katonák a hitről kezdtek vele vitat­­kozni, de Onkelosz érveinek hatására maguk is zsidó hitre tértek. A császár újabb egységet küldött a helyszínre. Ka­­tonáinak megparancsolta, hogy ne bo­­csátkozzanak semmiféle vitába, hanem fogják el Onkcloszt, és hozzák elébe. A katonák engedelmeskedtek a parancs­­nak. Onkelosz kilépett a házból, kezét a mezuzára helyezte, és elmosolyodott. Amikor a katonák magyarázatot kértek, így felelt: ״A földi uralkodó, a hús-vér király bent tartózkodik a palotában, és szolgái kívülről őrzik őt. De Isten - ál­­dassék a neve - törvényei szerint a szol­­gák tartózkodnak bent, ő pedig kívülről őrzi és védi őket, mondván: «Isten őrzi távozásodat és visszatértedet, most és mindörökké.»” Ennek a magyarázatnak a hatására ezek a katonák is zsidó hitre tértek. A császár nem küldött többé ka­­tonákat érte: hagyta őt új hitében élni. Örök memento A mezuzá zsidó otthont őrző és vé­­delmező szerepének gondolatát fejezik ki a nagy középkori zsidó gondolkodó, Báchjá rabbi szavai is: ״A Tóra adta ne­A Tóra isteni eredetű parancsolatai nem szorulnak racionális értelmezésre, ezért nincs szükség ésszerű indoklásuk­­ra sem. A hívő ember számára egyedül az a fontos, hogy a törvény, a parancso­­lat Fentről jön. Másrészt azonban nem­­csak jogosult, hanem egyenesen kívána­­tos minden tanulmány, kutatás és ״ok­­nyomozás”, amely ebből a hitből indul ki, és egyetlen célja a micvá alapos elsa­­játítása és ésszerű magyarázata, nem pe­­dig skolasztikus ״ideológián” alapuló le­­járatása: sőt egyesek véleménye szerint ez hozzátartozik a parancsolathoz. Ez a szándék vezet bennünket is, amikor a mezuzá parancsolatainak kü­­lönleges és szimbolikus jelentőségéről beszélünk. Kezdjük egy idegen hírességnek, On­­kclosznak a történetével, aki a római császári család tagjaként nagy tisztelet­­nck örvendett az ókori Rómában. A Tál­­műd hosszú történetben meséli el, ho­­gyan jutott arra az elhatározásra, hogy a zsidó hitre térjen, s ezzel hogyan vonta magára a császár haragját, aki egy had­­osztály kiküldésével próbálta ״meg­­győzni”, hogy mondjon le szándékáról, és térjen vissza hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents