Kádár Zsófia - Kiss Beáta - Póka Ágnes: A Nagyszombati Egyetem Teológiai Karának hallgatósága 1635-1773 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 26. - Varia Theologica - PPKE HTK 3. (Budapest, 2011)
Előszó
Előszó Amikor Pázmány Péter 1635. május 12-én Pozsonyban a nagyszombati egyetem alapítólevelét aláírta, olyasfélét tett, mint a boltozat zárókövét nagy gonddal behelyező tudós kőfaragók. Amint a zárókő a legmagasabban helyezkedik cl, és egybefogja a boltozat részeit, úgy áll az universitas Pázmány előző alapításai fölött, azokat nem szervezetileg, hanem szellemi téren átfogva és beteljesítve. Az egyetem alapításának közvetlen előzménye az Oláh Miklós esztergomi érsek által 1561-ben létrehozott nagyszombati szeminárium felújítása, átszervezése 1630-31-ben. Igaz, hogy alapításakor csak tíz növendék számára volt benne hely, de a Tridenti Zsinat (1545-1563) hatására megindult szeminárium- szervezés folyamán az esztergomi érsekség mostoha helyzete ellenére sem maradt le a nyugat egyházaktól. Német földön 1561-ban még csak két éve létezett szeminárium, a franciák pedig csak ezt követően, hat évvel később szervezték meg az elsőt. Pázmány először az intézet anyagi alapjairól gondoskodott, megszerezve a királytól a budafclhévizi prépostság jövedelmeit a szeminárium céljaira, miután saját pénzén házat vásárolt a papnevelő számára 1630. november 22-én kelt levelében így írt a királyhoz: „Oly nagy a szükség papokban, hogy ha még egyszer annyival rendelkeznénk, mint amennyivel bírunk, az sem lenne elég. Én ugyan telhetőleg számos ifjakat nevelek az egyházi pályára, de a szükség nagysága erőimet felülmúlja. Emiatt felséged trónusához fordulva esedezem, méltóztassék támogatni törekvésemet." A Szent István királyt patrónusaként tisztelő szeminárium 1631-től fogadta a papságra készülőket. Emellett a világi ifjúság nevelésére is volt gondja Pázmánynak. A prédikációs gyűjteményében (1636) közzétett két beszéde neveléselméleti értekezésnek is beillenék, olyan elmélyülteti szól a fiúk és lányok nevelését öl. Bizonyára törődött azzal is, hogy olyan nevelőket válasszon ki oktatási intézményeibe, akik az ő hosszú évtizedek alatt kiérlelt irányelveiben maradék nélkül osztoztak. Kifejezetten a világiak nevelését célozta a nemesi konviktus, valamint a szegény tanulók Szent Adalbertról elnevezett otthona, mindkettő Pázmány alapítása Nagyszombatban. A nemesi konviktus alapítólevelében az ifjak lelkére kötötte: „Istent féljék, szorgalmasan tanuljanak, és majdan nemzetüknek és hazájuknak híven szolgáljanak." Pázmány Péter, mint érsek tehát minden eszközt megragadott arra, hogy az egyház és az ország szempontjából egyaránt fontos, művelt vezető-réteget kinevelje, illetve a műveltség átadását intézményessé tegye. Ehhez rendelkezésére álltak a meglévő intézmények, amelyeket támogatott, és nem feledkezett meg a legtehetségesebbek külhoni iskoláztatásáról sem. Ugyanakkor arra törekedett, hogy a legmagasabb fokú képzettség megszerzését minél közelebb tegye lehetővé (Bécs). Ez a céltudatos kultúrpolitika az elért eredmények 5
