Kádár Zsófia - Kiss Beáta - Póka Ágnes: A Nagyszombati Egyetem Teológiai Karának hallgatósága 1635-1773 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 26. - Varia Theologica - PPKE HTK 3. (Budapest, 2011)

A hallgatók társadalmi státusa

jelentősen megnőtt: addig egy ízben sem haladta meg az ötöt, utána viszont — a Rákóczi-szabadságharc időszakától eltekintve — több tucat magyar hallgató tanult az egyetemen szinte minden évben. Más nemzetiségek tagjai csak több évente, alkalmanként fordulnak elő, így tendenciákat velük kapcsolatban nem lehet megállapítani.

A hallgatók társadalmi státusa

A hallgatók társadalmi hovatartozásával kapcsolatban a források sajnos nagyon szűkszavúak: az esetek mintegy egynegyedében (1190 fő) rendelkezünk adattal.

13. táblázat

A hallgatók társadalmi státus szerinti megoszlása

A forrásban szereplő

társadalmi réteg

Csoport

Előfordulás

(db)

Százalék

Csoportonkénti

létszám

Százalék

Liber Barofőnemes15

1,26%

736,13%

comes70,59%

spectabilis

10,08%

perillustris

504,20%

praenobilis

nemes

23

1,93%

966

81,17%

nobilis

94379,24%

liberúnus

közrendű

28

2,35%

15012,6%

cívis

122

10,25%

Összes:

1189

A fenti táblázat is mutatja, hogy döntően a nemesek társadalmi hovatartozásáról rendelkezünk adatokkal: a köznemesek 81%-ot, az arisztokráciával együtt pedig 87%-ot adnak. A polgári származásúak szintén tekintélyes arányban (10%) voltak jelen a nagyszombati egyetemen, amely a környék magas fokú (a magyarországi átlagnál jóval nagyobb mértékű) városiasodottságával magyarázható. A parasztság társadalmi helyzetét csak ritkán ismerjük a forrásokból, de valószínű, hogy a táblázatban szereplő 2%-nál magasabb arányban tanultak az egyetemen. Alapkutatásokat ugyan ebben a témában nem végezhettünk, de adataink alátámasztják feltevésünket: a nemesség és az arisztokrácia számára fontos társadalmi hovatartozás a nem nemesek esetében sokkal kevésbé volt identitásképző tényező, ezért a források elenyésző arányban említik alacsony társadalmi helyzetüket.

Érdekes adalék a társadalmi hovatartozások vizsgálatához, hogy az ismert adatok között jezsuitákat gyakorlatilag egyáltalán nem találhatunk. Számukra ugyanis a rendbe történő belépés után a korábbi társadalmi helyzet jelentősége szinte megszűnt, jezsuitákként egyenrangúnak számítottak egy rendi intézményben. Az ő esetükben tehát az egyházi tisztség mint identitásképző tényező megelőzte a

31