Kádár Zsófia - Kiss Beáta - Póka Ágnes: A Nagyszombati Egyetem Teológiai Karának hallgatósága 1635-1773 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 26. - Varia Theologica - PPKE HTK 3. (Budapest, 2011)
Származási helyek – a nagyszombati egyetem vonzáskörzete
A táblázatból látszik, hogy a dunántúli megyék hallgatóinak száma és aránya a 18. század elején robbanásszerűen megnőtt: korábban évtizedekig egyetlen diákot sem adott a megyék többsége, a századforduló után viszont több tucatnyian kezdtek teológiát hallgatni. Az ok a terület visszafoglalása a töröktől, majd az ezt követő betelepítések: döntően katolikus svábok érkeztek ide. A növekedésnek az egyetem 1773. évi állami kezelésbe vétele előtt közvetlenül fellépő, néhány éves hanyatló időszak vetett véget. A 18. század első harmadában a városi lakosság részvétele jelentősen megnőtt, ami az összlétszám emelkedésén túl a városiasodásnak is köszönhető.37 A más megyékből érkezők létszámalakulásának felfelé, illetve lefelé ívelő szakaszai nagyjából egybevágnak az egyetem összlétszámának változásával, így ezekre nem térünk ki részletesebben. Az összlétszámban való százalékos részesedésük a korszakban megközelítően állandó. A következő térkép és táblázat a külföldi hallgatók származási hely szerinti megoszlását mutatja; ezek alapján képet kaphatunk a nagyszombati egyetem vonzáskörzetéről. A származási helyeket a mai országterületek alapján vetítettük térképre. 10. ábra. A külföldi hallgatók származási hely szerinti megoszlása (mai államok szerint) 37 A kérdést Szögi László az erdélyi peregrinusok arányára vonatkozóan alátámasztotta: Szögi 1998, 29. p. 26
