Kádár Zsófia - Kiss Beáta - Póka Ágnes: A Nagyszombati Egyetem Teológiai Karának hallgatósága 1635-1773 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 26. - Varia Theologica - PPKE HTK 3. (Budapest, 2011)

Származási helyek – a nagyszombati egyetem vonzáskörzete

8. táblázat

A hallgatók megoszlása megyénként és régiónként

Régió

Megye

Fő

Dunántúl

Baranya

29

Esztergom

22

Fejér

12

Győr59

Komárom43

Sopron74

Vas

66

Veszprém

15

Zala

36

Duna-Tisza-közc

Pest

32

Erdély

Csíkszék

39

Háromszék27

Udvarhelyszék11

Kolozs

11

Bihar

11

Morvát KirályságKőrös

12

Varaséi

21

Zágráb

19

RégióMegye

Fő

FelvidékAbaúj31

Árva

40

Bars

116

Borsod

11

Gömör15

Heves

62

Hont

73

Liptó

34

Nógrád

39

Nyitra

389

Pozsony

338

Sáros

42

Szcpes

81

Turóc

26

Trencscn236

Zemplén

22

Zólyom

42

A térképről láthatjuk, hogy a nagyszombati egyetem leginkább Alsó- Magyarország (a mai Nyugat-Szlovákia) megyéiből vonzotta a hallgatókat. Zömüket Pozsony, Nyitra, Bars és Trencsén megye adta: a korszakban összesen 1105 diák érkezett innen, ami az összes ismert (magyarországi) adat (2299 fő) 48%- a. Ennek több oka is lehet: a terület relatíve magas népsűrűsége, a városok nagy száma és a lakosság döntően katolikus volta. Vas, Sopron, Győr, Hont és Sáros megyék alkotják nagyságrendben a következő csoportot (50—100 fő). Összesen 353 hallgatót adtak a teológiai karnak, ami az összes ismert létszám 15%-a.

Kiemelkedően magas arányt képviselt a régión belül a Székelyföld, ami városok magas arányának és a nagy népsűrűségnek is köszönhető. Háromszékből és Csíkszékből 131 diák hallgatott teológiát Nagyszombatban, ami a Dunántúlról jött tanulók létszámával hasonlítható össze.

A Felvidék és a Székelyföld mellett szintén jelentős bázisa az egyetemre érkezőknek a Dunántúl, ahonnan megyénként mindössze néhány tucatnyi hallgató érkezett a teológiai karra. A nemesség magasabb arányát és a viszonylag magas népsűrűséget ugyanis kompenzálta a városok kis száma.

Elenyésző számú diák érkezett a Hódoltságból, Erdélyből (kivéve a Székelyföldet) és a Tiszántúlról, ami a kis népsűrűségnek és a nagy arányban protestáns vallású lakosságnak köszönhető. Erdélyben a lakosság többsége a korszakban végig protestáns volt, csak Csíkban és Udvarhelyszék, valamint

23