Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
V. Bognár Krisztina: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején (1712–1777)
Az orvoskari minősítések adományozásának vizsgálata során számos, az előző két fakultástól eltérő jellemzőt figyelhetünk meg. A feldolgozott korszak rövidsége alapvető különbségeket eredményez a fokozatok összes számában és évenkénti arányában. A hét esztendőből származó viszonylag kevés adat alapján megállapíthatjuk, hogy a kar működésének nagyszombati időszakában 1775-ben került sor a legtöbb (40 fokozat) promóciós eljárásra. Három esztendőben 30-40 eset között mozgott a minősítések száma(1774: 34, 1777: 36, 1776: 38 fokozat). Egy-egy alkalommal volt harminc, húsz illetve tíz alatt a fokozatok száma (1773: 24, 1772: 19, 1771: 9 fokozat). Az avatások mennyisége egyenletes emelkedést mutat és csak az utolsó két esztendőben figyelhető meg jelentéktelen csökkenés. Ez a tendencia a fakultásnak az állam által megszabott egyre bővülő feladatkörével indokolható. A kar ugyanis nem csupán orvosok képzését látta el, hanem már működésének kezdetétől kötelessége volt a Magyarország területén addig orvosi vagy sebészi tevékenységet folytató személyek szigorlatoztatása. Többször megismételt királyi rendeletek tették ugyanis kötelezővé ezt a vizsgát, aminek teljesítése nélkül csak a bécsi egyetem diplomájával rendelkezők praktizálhattak tovább az ország területén. 1772-től a gyógyszerészképzés és minősítés is a fakultás feladatai közé tartozott.'0'1 Ennek a rendelkezésnek hatása érezhető talán a magiszterek számának 1773-tól kezdődő emelkedésében. Az utolsó két nagyszombati esztendő kismértékű visszaesésében az 1775-ben életbe léptetett új szigorlati szabályzatnak is szerepe lehetetett. Az orvosi fokozatok számát ugyan a magiszteri minősítés adományozásának rendje befolyásolta a legjobban, de a 39 doktori cím is számottevőnek tekinthető az időszak rövidségéhez viszonyítva. Ez a szám nem köthető a kar hallgatóinak létszámához, hiszen a doktorrá avatásnak nem volt előfeltétele meghatározott mennyiségű tanulmányi év teljesítése, / / 205 csupán az előírt szigorlatokon való megfelelésó Az orvoskari fokozatszerzések előzőekben ismertetett sajátosságainak köszönhetően tehát megállapíthatjuk, hogy a bölcsészeti és teológiai minősítések mennyiségének csökkenésével, illetve stagnálásával * 22 Győry 72. p. 204 Az új szigorlati rend a sebészek és a gyógyszerészek számára egy éves tanfolyam elvégzése után 2, illetve 4 vizsga letételét írta elő a magiszteri oklevél megszerzéséhez. Győry 93-94. p. 20^ gzt a megállapítást igazolják azok az adataink is, melyek szerint a 39 orvosdoktor közül 22 fő korábban más egyetemeken (Bécs, Utrecht, Erlangen, Lipcse, Wittenberg, Prága) is folytatott orvosi tanulmányokat. 98
