Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)

I. Kiss József Mihály: Előszó

I. Előszó

A három részre szakadt, török által fenyegetett, gyakran fegyveresen is egymásnak feszülő, vallási ellentétekkel terhes, pusztuló Magyarországnak a Habsburg királyok uralma alatt álló részén, ősi székhelyétől, Esztergomtól távol, a töröktől viszonylag kevéssé fenyegetett Pozsony megyei város, Nagyszombat biztonságosnak remélt falai között helyezte el Pázmány Péter bíboros egyik időtálló alkotását, az egyetemet (1635). Az alapító a katolikus hit terjesztését, a magyar nemzet tekintélyének emelését, s az egyházi és világi kormányzásra alkalmas szakemberek kinevelését várta az intézménytől, melynek irányításával a Jézus Társaságot bízta meg.

Pázmány az alapítólevélben fogalmazta meg azt az óhaját, „Hogyha pedig idők folytán Isten megszabadítván Magyarországot a török járom alól, alkalmasabb hely találkozik az egyetem számára, szabad legyen a társaságnak ezt a mi alapítványunkat az egyetemmel együtt máshová áttenni.”1 Az ország közepére, a magyar királyok régi székhelyére, a Budára való költözésre (1777), még a török kiűzése után is majd egy évszázadot kellett várni. A költözés előtt azonban még egy nagy jelentőségű, az egyetem működését, igazgatását, megváltoztató esemény történt. XIII. Gergely pápa 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet. A rend javai állami kezelésbe kerültek, az egyetem működtetésére szolgáló javakat az egyetemi alapba vonták össze.

Szerencsénkre a jezsuita korszak történetére vonatkozó egyetemi iratanyag gyakran alig választható el a rend történetére vonatkozó egyéb forrásoktól, s bár az első nagyobb űatpusztulásra már a török Bécs elleni felvonulásakor a mellék hadszíntérként Thököly Imre fejedelem csapatainak útjában lévő város elfoglalásakor sor került (1683), a következő évszázadban iratpusztulást már csak személyes bosszú okozott (Székely Miklós jogász professzor, 1756). így aztán forrásaink kisebb-nagyobb hiányokkal, s

1 Az alapító levél fordítását közli Margitai Antal: A Budapesti Magyar Királyi Tudomány- Egyetem szabálykönyve Budapest, 1903. 44-51. p.

7