Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
V. Bognár Krisztina: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején (1712–1777)
szállították le), de mélyre ható reformok megvalósítására ekkor még nem került sor.157 1760-ban újabb kis lépésként a jogi karon a természetjog tanításának bevezetésével próbáltak az állami vezetés által támasztott követelményeknek megfelelni. Ebben az évben került sor a birodalom központjában az államtanács és az udvari tanulmányi bizottság megszervezésére, de Magyarországon az uralkodó két évvel ezután meg Barkóczy Ferenc esztergomi érsekre bízta a tanulmányi ügyek felügyeletét. A főpap határozott elképzelésekkel látott hozzá az egyetem ügyeinek intézéséhez. Az egyházon belül azok köréhez tartozott, akik elesen szembehelyezkedtek a jezsuitákkal, így nem meglepő, hogy a bécsi példát szem előtt tartva az ő oktatási monopóliumukat igyekezett elsősorban megtörni. Első lépésként a szemináriumok irányítását világi papokra bízta. Az egyetem eletet jelentősen befolyásolta volna, hogy az érsekség központját Esztergomba kívánta visszahelyezni, de ennek a tervének megvalósítását halála megakadályozta.158 159 1765-ben a helytartótanácson belül a tanulmányi ügyek reformját előkészítő bizottság kezdte meg működését, amely az egyetem tevékenységét is alaposan megvizsgálta és 1767 őszére kidolgozta az oktatás minden részletét meghatározó szabályzatot. A helytartótanács által felterjesztett tervezetet a legfelsőbb szinten a magyar kancellár irányításával ülésező úgynevezett vegyes bizottság 1769-ben tárgyalta meg, amelynek többek között Van Swieten is tagja volt. Nevét azért fontos megemlítenünk, mert a helytartótanácsi javaslattal szemben kiállt az orvosi kar létrehozása mellett. Az ő tanácsát megfogadva a földvári apátság jövedelmeinek átengedésével a királynő megteremtette az orvosi kar felállításának alapjait, így 1769-ben négy karral működő teljes univerzitássá alakította át a nagyszombati intézményt. Az orvos képzés megindítása mellett Mária Terézia még ebben az évben jóváhagyta a vegyes bizottság által kidolgozott, az egyetem megújítását végleges formába öntő javaslatot is, és elrendelte, hogy a reformok bevezetését a következő év őszén el kell kezdeni.1 Az 1770-ben életbelépett új tanulmányi szabályzat, a Norma Studiorum gyökeresen átalakította az egyetem szervezetét. Az esztergomi érsek által alapított intézmény királyi egyetemmé vált. Az oktatás egységesítésének elve nyíltan megfogalmazásra került a rendelkezésben, ez ugyanis kimondta, hogy a magyarországi egyetem mindenben köteles a Bécsben érvényesülő előírásokat követni. A vezetés a jezsuita rend által kinevezett egyetemi tanács, a magisztrátus helyett a bécsi mintára létre 157 Sinkovics 62. p. 158 Pauler 46. p. 159 Sinkovics 73. p. 75
