Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)

IV. Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói a korai barokk időszakában (1635–1711)

számbavételénél nem a származási hely, hanem elsősorban a „nemzetiségi” meghatározás nyújtott támpontot. Az összes fokozatszerző hallgató 6,9%-t alkotják. A Habsburg Birodalom területéről származik a külföldiek kétharmada, ezen belül elsősorban Morvaország, Szilézia és Ausztria tartományokból, további egyharmaduk pedig Európa egyéb országaiból. Pontos számukat az alábbi táblázatban követhetjük nyomon.

Habsburg Bir.-ból

Fő

Morvaország

34

Szilézia

17

Ausztria

9

Stájerország

4

Csehország

3

Krajna

1

Ossz.:

68

Egyéb tartom.-ból

Fő

Lengyelország

10

Német Birodalom

9

Franciaország

3

Itália

3

Dalmácia

3

Moldva

2

Bosznia

2

Írország

i

Ossz.:

33

Látható tehát, hogy a nagyszombati egyetemnek a bécsi egyetem szomszédságában és gráci egyetem közelségében is sikerült a jezsuita akadémiákra igyekvő hallgatók közül több távoli tartományból származót, itteni fokozatszerzésre bírni.

3. 3. A fokozatot szerzett hallgatók társadalmi megoszlása

Forrásainkban az összes fokozatot szerzett hallgató 56%-nak (1100 fő) találtunk a társadalmi helyzetére vonatkozó bejegyzést. A 6 féle bejegyzés alapján öt társadalmi csoportba soroltuk az ismert adattal rendelkező hallgatókat, amelyet az alábbi táblázat és diagramm ábrázol. Látható, hogy a fokozattal rendelkező hallgatók túlnyomó többsége (81%) a köznemesi réteghez (nobilis) tartozott. Külön kategóriába soroltuk a praenobilis-vX jelölt hallgatókat (2,1%) és a libcr baro, illetve comes (1,6%) megjelölésű főrangúakat. Megállapítható tehát, hogy a promoveáltak elsöprő többsége, 85%-a nemességből került ki. A második legnagyobb csoportot, amely arányaiban elmarad az első után (13%), a polgári származású hallgatók alkották (civis). Végül a libertinusok rétegéhez tartozók voltak a legkevesebben, mindössze 1,8%-át alkották a fokozatot szerzetteknek. Adatainkból kiviláglik, hogy a 17. században felsőfokú tanulmányokra elsősorban az ország vezető társadalmi rétegének, a nemességnek volt anyagi lehetősége, valamint igénye. Polgári származású hallgatók is

65