Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
III. Kiss József Mihály: Az egyetem történetére vonatkozó iratok és felhasznált forrásaink
A továbbiakban rövid, koránt sem teljes áttekintést nyújtunk az egykor volt, illetve jelenleg is meglévő fontosabb forrásokról. Az egyetem jezsuita korszakbeli működésére vonatkozó források közül az egyedi iratok legtöbbje a Magyar Országos Levéltár A (Magyar kancellária levéltára) és C (Helytartótanácsi levéltár) szekcióinak állagaiban, az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában, az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában, és az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Kézirattárában található meg. A volt Hittudományi Kar iratait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Levéltárában, az Orvosi Kar iratait, pedig a Semmelweis Egyetem Levéltárában őrzik.11 Az egyetem vezetését Pázmány a jezsuita rendre bízta, s az első rektor Dobronoki György (aki egyben a nagyszombati rendházat is vezette), rögtön megkérte a gráci rektortól azt a kéziratos akadémiai könyvet, mely a tanulmányi szabályzatot és a belső igazgatást tartalmazta. Természetesen azonnal elkezdték vezetni az egyetemi anyakönyvet, melynek első lapján a cím, a másodikon Szűz Mária köriratos képe, a harmadikon a Pázmány család címere szerepelt. ’ A diákok közül külön sorolták fel a teológusoknál (néha a bölcsészeknél is) a jezsuitákat (nostri, e societate Jesu), és a számra nagyobb külsősöket (externi). A matrikula nem csak a gimnazisták és teológusok névsorából állt, hanem más egyéb feljegyzéseket is tartalmazott, mint például a különböző büntetésekre vonatkozó adatokat.34 Az anyakönyvbe nem jegyezték be a jogászokat, akiknek létszáma a XVII. században igen alacsony volt. Illés István, aki 1685-ben kezdte római jogi előadásait, 1687-ben a hallgatók hiányára hivatkozva lemondott.15 A diákok nemzetiségét, társadalmi állását, származási helyét csak néha jegyezték fel, a jezsuiták esetében a rendbe való belépéssel ezeknek az adatoknak már nem volt jelentősége. Az alapítás 31 32 33 34 35 31 V. ö. Egyetemünk történetnek levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I-II., szerk. Szögi László, Budapest, 1982. Továbbiakban: Szögi, és Kiss József Mihály-Szögi László-Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára 1635-1975 Budapest, 1988. 32 Szentpétery 8-9. p. 33 A kötet címe: Album seu Matncula Almáé Universitatis Tyrnaviensis S. J. Urbano VIII. Pont. Max. Ferdinando II. Rom. Imper. Rege Hungáriáé, Ferdinando III. Ungariae et Bohemiae Rege, Eminentissimo Petro S. R. E. Presbytero Cardinale Pázmány, Archi Episcopo Strigoniensi Academiae Fundatore, excellentissimo Comité Nicolao Esterházy Regni Ung. Palatino viventibus faventibus Anno Christi 1635. Bővebben: Pauler livadar: A Budapesti Magyar Kir.Tudomány-Egyetem története I. Budapest, 1880. 16. p. Továbbiakban: Pauler 34 Pauler 19. p. 35 Sinkovics 39-41. p. 23