Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)

II. Kiss József Mihály: A promóciós eljárás

III. Ferdinánd 1656. december 2-án rendelte el a „Szeplőtelen fogantatási eskü” letételét az egyetem vezetői és az akadémiai fokozatokra pályázók számára. Ez az esküformát a bécsi egyetemen már 1649 óta megkövetelték. Magyarországi bevezetésénél az uralkodó a régi magyar királyok példájával hozakodott elő, akik igen tisztelték a Szeplőtelen Szüzet és neki ajánlották fel országunkat. Az első ünnepélyes eskütételre 1657. májusában Lippay érsek ünnepi szentmiséjén került sor. Az esküt minden évben a Hittudományi kar rendezésében december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén újították meg.* 13 Az avatás feltételeként megkívánt esküt II. József törölte el 1782-ben.14

A jogi kan alapítólevél (1667) rendkívül szűkszavúan csak annyit mond, hogy: „Doktori felavatásokat, s nyilvános vitákat az akadémiai szokás szerint fognak rendezhetni.”15

Miben is álltak ezek a szokások? Ismerkedjünk meg elsőként a bölcsészkari fokozatszerzések rendjével, szabályaival!

A promóciós eljárás

Nagy általánosságban megállapíthatjuk, hogy a babérkoszorúsok avatása (amennyiben a tanítás háborúság, vagy pestis miatt nem szünetelt) az 1753-as reformig évenként, s általában májusban történt. Ekkortól a bécsi szabályozás lépett életbe, melynek értelmében a fokozatokat ezután több év elteltével és csak azoknak adományozzák, akik azt jól megérdemlik.

A jelöltek az avatási eljárás előtt már letették a vizsgákat, s azt, hogy kiket promoveálnak, a kari ülésen döntötték el.

Az avatandók névsorát a vizsgák eredménye és a vizsgáztatók szavazata alapján a babérkoszorúsoknál a dékán, a magistereknél a kancellár állította össze. A névsort kinyomtatták és kifüggesztették, s bevezették az avatási könyvbe. A legelső helyre sorolást nagy kitüntetésnek tekintették. Az 1637-ben elsőként avatott Székelyi Majlád Miklósról később is megjegyezték, hogy „primus baccalaureus”.

Sinkovics István 47. p. Továbbiakban: Sinkovics

13 Bővebben Hermann Egyed-Artner Edgár: A Hittudományi Kar története 1635-1935 Budapest, 1938. 16. p. Továbbiakban: Hermann-Artner

14 Pauler Tivadar: A Budapesti Magyar Kir. Tudomány-Egyetem története Budapest, 1880. 202. p. Továbbiakban: Pauler Az első evangélikust, Michael Ugroczyt aki 1773-ban az orvosi karon a szigorlatot letette, a Szeplőtelen fogantatási eskü le nem tétele miatt hosszas huzavona után csak licenciátussá és nem doktorrá avatták. Irrre 1. bővebben Pauler 84. p.

15 Papp 183-185. p.

15