Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)

II. Kiss József Mihály: A promóciós eljárás

címmel szokás illetni. De ahogy a vallás méltóságban megelőzi a többi tárgyakat, úgy rendelik alá a dékánnak a négy teológiai professzort. Közülük az első azt tanítja, ami a vallási gondolkodásra tartozik, és közönségesen spekulatív teológia a neve. Két másik ezzel szemben az erkölcsökre van tekintettel és arra, hogyan kell az életet tisztábbá tenni: ezt a tárgyat az iskolában morális teológiának nevezik. A negyedik a vitás kérdésekről ad elő, és arról, ami nem egyezik a vallásban. Közben egyikük vagy másikuk a kánonokat, a kazuisztikát és a Szentírást magyarázza. A jogi professzorok a joggal foglalkoznak, részben a császárival, részben a hazaival; úgy azonban, hogy ez utóbbit kettő adja elő, az előbbit egy. Mindnyájan a dékánnak vannak alárendelve, aki nem ritkán nemes és világi ember. A filozófusok dékánja megint négy professzor élén van, akik között az első a metafizikát, a második a fizikát, a harmadik a logikát és végül a negyedik az etikát adja elő Arisztotelész tételei szerint. Ami továbbá azokban a szakokban található, amik a humanitással foglalkoznak, azokat az úgynevezett nyelvek dékánja irányítja. Ide tartozik az ékesszólás professzora és a többi alsó osztály tanára. A tanulók számának megfelelően ötöt szoktak kiválasztani erre azok közül, akik beléptek a jezsuita rendbe, és ezeknek klerikus a nevük. Az első írást tanít, a második a latin nyelv alapjait, a harmadik a nemi szabályokat, a főnevek és az igék ragozását, a negyedik a szerkesztés módját, vagyis a mondattant s végül az ötödik költészetet. Mert akit az ékesszólás professzorának nevezünk, annak a papok sorából kell kikerülnie. Innen lehet magasabbra kerülni, és aki az ő szabályszerűen letárgyalt tantárgyát végighallgatta, méltónak ítéltetik a filozófia hallgatására, és mihelyt előlépett, először kezdik a megtiszteltetés okából úrnak szólítani. Hogy semmit se hallgassunk el, a filozófia tanulása több osztályra oszlik. Az elsőben csupán logika van, és ebben addig marad a hallgató, amíg hiba nélkül tudja szőni szillogizmusait és megtanulja ezeket indokolni; mikor erre képes, a másodikba kerül, ahol azt adják elő, ami részben a természet megismerésére, részben az erkölcsi oktatásra, valamint az égi és földi dolgok kiterjedésére vonatkozik, vagyis a fizikát, az etikát és a matézist. Innen a harmadikba lehet kerülni, ahol egyedül a metafizika tanait adják elő. Ezekbe az iskolákba tehát sok ifjú gyűlik össze. Akik a második osztály, a filozófia alapjait elvégezték, májusban megkapják az első babérkoszorút, és ezzel baccalaureus címet nyerve a harmadik osztályba lépnek. Augusztusban a legmagasabb koszorút kapják meg, mikor a metafizika tanait megtanulva magiszteri fokozatot nyernek. Valahányszor ez történik, közös jókívánságokkal gratulálnak nekik az alsóbb osztályú tanulótársak. A baccalaureusokat a poéták tisztelik meg, a magisztereket viszont kis beszédekkel a rétorok. Innen végre a teológiára nyílik az út, amelynek szervezetében nincsnek ugyan osztályok megállapítva,

12