Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)

V. Bognár Krisztina: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején (1712–1777)

választották a papi hivatást, amihez a bölcsészeti tanulmányok elvégzése is szükséges volt. A fokozatszerzések döntő többsége korszakunkban ezen a két karon történt, ezért nem meglepő a társadalmi megoszlást mutató kép. Mivel vizsgált időszakunkba az orvosi kar még alig kezdte meg működését, az itt inkább megjelenő polgári réteg alacsony száma is természetesnek tekinthető. Hozzájuk viszonyítva a libertinusok aránya jelentősnek tekinthető. Az ebből a társadalmi csoportból származó hallgatók részére elsősorban a különböző ösztöndíjak tették lehetővé az egyetemi tanulmányokat, majd azok lezárásaként a fokozatok megszerzését.

Adataink jól mutatják, hogy bár az alsóbb néprétegekből is volt lehetőség a magas szintű tudás megszerzésére, a felsőfokú képzésben való részvétel még ebben a században is egy szűkebb társadalmi csoport kiváltsága volt.

3. 4. A hallgatókat küldő egyházmegyék sorrendje az adatok tükrében

A származási helyet, nemzetiséget, társadalmi állást jelentő bejegyzéseknél jóval kevesebb esetben találunk utalást a hallgatók egyházmegyei hovatartozásáról. Forrásainkban 835 fokozatot szerzettnél szerepel ez az adat. Következő táblázatunkban az egyes egyházmegyékből érkezettek számát foglaltuk össze.

Egyházmegye

Fő

Esztergom

524

Nyitra

98

Eger

42

Erdély

40

Pécs

36

Veszprém

36

Vác

24

Győr

17

Munkács

9

Csanád

3

Kalocsa

2

Nagyvárad

2

Szerem

2

Összesen

835

A legtöbben természetesen az esztergomi egyházmegyéhez tartoztak. (524 fő, az ismertek 63%-a). Nem meglepő az a tény sem, hogy a

106