Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
V. Bognár Krisztina: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején (1712–1777)
(300 fő) megye vezeti. Utánuk a 219 hallgatót küldő Trencsén, majd 117 fővel Bars megye következik. A kiugróan magas diák létszámot mutató területek után 8 olyan megye következik, akik 50-100 promoveálttal képviseltetik magukat a táblázatban. Ebből a csoportból Sopron (96 fő) és Vas (95 fő) emelkedik ki. Az egyetemhez közel található megyék közül Hont (74 fő) tartozik még ide, valamint a kissé távolabb fekvő két északi közigazgatási egység Szepes (58 fő) és Árva (50 fő). Az ország középső részeit Heves (50 fő) képviseli, míg a szintén ehhez a körhöz tartozó Komárom(54 fő) a Dunántúl jelentőségét erősíti. Adatainkból megállapítható tehát, hogy a fokozatot szerzettek közül 50 főnél több hallgatót küldő 11 megye nagy része a magyar királyság észak - nyugati, nyugati területeit képviseli. Érdekes összehasonlításra ad lehetőséget egy már szintén feldolgozott, felsőoktatási adatbázis. Peregrinációs kutatások alapján ismerjük a bécsi egyetemen 1715 és 1789 között tanult magyarországi diákok adatait."08 A bécsi egyetem alapításától kezdődően az egyik legkedveltebb célpont volt a külföldi intézmények között. A könyvbe ismertetett korszak majdnem teljes egészében megfelel az általunk vizsgált időszaknak. A statisztikák alapjául szolgáló hallgatói létszám nagyságrendje is hasonló. (Bécsben 1395 hallgató esetében ismert a származási hely.) A települések megyék szerinti besorolása után készült táblázatból kitűnik, hogy a Bécsbe és Nagyszombatba legtöbb hallgatót küldő 10 megyéből 7(!) azonos. ( Nyitra, Pozsony, Trencsén, Sopron, Vas, Hont, Komárom" ) Az adatok összevetéséből arra a következtetésre juthatunk, hogy a nagyszombati egyetem fokozatot szerzett hallgatói között nem elsősorban azért találhatóak a környező megyék diákjai nagy többségben, mert regionális felsőoktatási központnak tekintették az intézményt. A bécsi adatok hasonlósága arra utal, hogy az országnak ezeken a területén élők körében igen nagy volt az igény a magasabb szintű tudás megszerzésére. Az egyetem országos jelentőségét jelzi az is, hogy a megyék második nagy csoportjába (az 50-10 hallgatót küldöttek közé) sorolható néhány északi terület mellett a Dunántúlt képviselők többsége, valamint két erdélyi szék is (Csík, Háromszék). * 209 besorolni. Ebbe a csoportba tartoznak azok az esetek, amikor a forrás egyetlen származási adatot sem tartalmaz, illetve az eredeti név alapján nem volt lehetőség a település beazonosítására. A nem Magyarország területén található, csak ország névvel meghatározott helységeket, valamint a Sziléziából érkezett hallgatókat is idesoroltuk be. Kiss József Mihály: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1715-1789. Budapest, 2000. Továbbiakban: Kiss 209 -T7- • a r\ Kiss 12. p. 100
