Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)

Az Egyetemi Könyvtár ősállománya

megkapta, nagyszabású irodalmi terveinek, köztük az első katolikus Biblia- fordításnak kívánta szentelni hátralévő életét. Az akkor 60-as éveiben járó idős páter óriási energiával látott neki a maga elé kitűzött feladatoknak. Ám néhány év szorgos munkája után a történelem ismét közbeszólt. Ezúttal Bocskai hajdúi kényszerítették menekülésre, s ahogyan ő fogalmazta: négy évtized irodalmi tevékenysége vált a tűz martalékává, mert mindössze a később kéziratban maradt Korán-cáfolatát tudta kimenekíteni könyvtárából, amelyet Olmützben fejezett be.311 A magyar jezsuiták első nemzedékéhez tartozó Szántó alapos képzést kapott, ezt bizonyítja a müveiben található hatalmas hivatkozásanyag is. Mély retorikai tudása, idézetei és citátumai meggyőzően mutatják, hogy jártas voit az ókor, a patrisztika és a skolasztika irodalmában.30 31 Korán-cáfolata kiváló példa ezeknek az erényeknek az alátámasztására. Szántó Acquaviva generálishoz írt 1598-as levelében említette először, hogy tervezi megírni ezt a müvet. Panaszkodott, hogy a rendelkezésére álló latin nyelvű Korán-fordítás nem megbízható, mert a fordítást végzők közül az egyik csak arabul, a másik csak latinul tudott. Nem vált be az a próbálkozása sem, hogy egy kereszténnyé térített törököt vonjon be a szöveg értelmezésébe. A kezdeti kudarcon valamiképpen mégis úrrá lett, mert 1605 előtt ismét dolgozni kezdett ezen a munkáján. Az Egyetemi Könyvtár ősállományában fellelhető volt egy Korán, valószínűleg latin nyelven, amelynek sajnos sem a nyomtatási helyét, sem az idejét nem tudjuk, viszont egészen bizonyos, hogy az ősállományhoz tartozott, mivel Némethi Jakab 1632-es katalógusában szerepelt. Nem kizárt, hogy éppen ennek a könyvnek a segítségével dolgozhatott Szántó a cáfolaton.32 Végignézve munkájának a hivatkozásait észrevehetjük a hasonlóságot a turóci és a vágsellyei kollégium valamikor meglévő kötetei között. Megtalálhatók egyházatyák (Augustinus, Cyprianus, Eusebius, Johannes Damascensus), bizánci történetíró (Georgius Cedrenus, Johannes Zonaras, Nicetas Choniates), itáliai humanista (Flavius Bondus, Paulus Jovius), antik szerző (Platon, Aristoteles, Sallustius, Plinius), skolasztikus filozófus (Thomas Aquinas, Guilelmus Parisiensis), jezsuita író (Benedictus Pererius, Robertus Bellarminus) Alphonsus Tostatus Szentírás-magyarázó, Guilelmus

30 Tímár 1930. 34-42.; 161-174.

31 Gyenis 1941.46-48. - Adattár 27.10-19.

32 MAH IV. 365-368. “Cum praecedenti anno caepissem Alcoranum, legem Mahometis evolere et confutare, iamque spurcissimi illius preudoprophetae vitám impuram descripsissem, primumque caput Alcorani confutassem, in reliquis inveni tantain obscuritatem propter innumeros barbarisinos et soiaecismos, ut ne Oedippus quidem ipse sensum verborum intelligere et explicare posse videretur. Erant enim verba utcumque latina, séd sine ordine et sensu hinc inde proiecta, tamquam scopae dissolutae. ” - Adattár 17/2. 107. "M. 4L Machumeti Alcoran in folio cum asserculis sine loco sine anno "

XIX