Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)

Az Egyetemi Könyvtár ősállománya

Erdélybe megérkezett lengyel provinciális Báthory Kristóf erdélyi vajdához szóló felterjesztésében a könyvek hiányára panaszkodott elsősorban, mivel megfelelő szerzők művei nélkül azok tanítása is megnehezült. Nemcsak azok a szerzők hiányoztak, amelyeknek az olvasását a tanrend előírta, hanem a tanárok számára szükséges kötetek is. Az erdélyi fejedelemhez, illetve a rend generálisához intézett levelek azt bizonyítják, hogy minden külföldi és belföldi kapcsolataikat mozgósították az oktatás és a hitvita minél magasabb színvonalú ellátására. Possevino könyvekkel érkezett 1583-as látogatása alkalmával, s így a tervszerű állománygyarapításuk révén néhány év alatt tekintélyes könyvgyűjteménnyé alakult át a kezdetben szerény nagyságú bibliotéka.21

Már az első években meghatározó szerep jutott a Rómából érkezett Szántó István jezsuita atyának. Irodalmi érdeklődésének megfelelően intézte a könyvügyeket, legyen az Krakkóból érkező könyvszállítmány elhelyezése »agy a Bibliotheca Vaticana gyarapítása Erdélyből. Az egyre növekvő állomány összetétele hasonló lehetett a nagyszombati és turóci könyvtáréhoz, alapját a középkori eredetű gyulafehérvári és váradi bibliotéka alkothatta. A forrásokból feltételezhetjük, hogy a körülbelül 200 kötetes könyvtár darabjai legfőképpen skolasztikus teológiából, elavult kánonjogi művekből álltak, humán tárgyú könyvek pedig meglehetősen régiek lehettek. így éppen azok a könyvek hiányozhattak az akkori könyvtárból, amelyek segítségével korszerű oktatásuk hatékonyságát köszönhették a későbbiekben: latin és görög nyelvű klasszikus auktorok modern kiadásai, természettudományos, matematikai és földrajzi szakmunkák újdonságai, s a kortárs történelmi müvek. Ugyanis kitűnő és központosított oktatáspolitikájuknak köszönhetően gyakorlatilag egy-két éves késéssel szerezhették meg az Európában kiadott könyvek számukra fontos részét. A beszerzéseket Krakkón keresztül intézték, hiszen az erdélyi kollégium a lengyel rendtartományhoz tartozott, s a földrajzi közelség is ezt tette célszerűvé. így alakított ki a krakkói és a kolozsvári rendház egymással szoros kapcsolatot. A könyvtár gyarapítását segítette a pápai kincstárból kapott jelentős összeg, illetve Báthoryak, István és Kristóf bőkezű támogatása. Az 1585/1586-os iskolai évben a humán tárgyak oktatása után a teológiai és filozófiai előadások is megkezdődtek, így lehetővé vált a születendő egyetem könyvtárát is továbbfejleszteni.22

21 MAH 1. 1001-1003. A tananyagból: Aivares, Cicero, Clenardus, Vergilius, Horatius, Ovidius. - MAH II. 4-5. "Nostripraeceptores nullos fere libros vei commentarios ha- benl, quibus praeparare se possint, etiam ad docendos eos autores de quibus in catalogo fit mentio. " - MAH II. 20. “Libros etiam curamus tum Cracovia, tum ex Germania. ” - Adattár 16/1.9-17.

22 MAH II. 70. “Bibliothecam etiam albensis ecclesiae nobis donavit, in qua fuerunt ad 200 volumina, séd pleraque parum nobis utilia. Nam plurimi libri sunt in iure, alii vei scholastici, vei humaniores valde antiqui. Doctores ecclesiastici fere nulli. " - MAH II.

XV