Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)

II. A pesti egyetemi légió megalakulása, katonai tevékenysége a téli és tavaszi hadjáratokban, 1849. január–április

Perczel Mór tábornok támadó hadműveleti tervének lényege az volt, hogy Szeged biztosítása érdekében, a Tisza-Maros közön Szöreget, Uj Szent-Ivánt, Deszket és Kiszombort, a Tisza jobb partján O- Kanizsát és Zentát felszabadítsa, majd Szeged-Szabadka-Zenta hadműveleti alapból csapatait Csantavéren összpontosítva, Topolya-Kuba- Vertász irányában átkelve a Ferenc-csatornán, gyors előnyomulással megszünteti Pétervárad ellenséges ostromzárát.22'’ Az ellenség tudomást szerzett a haditervről és 1849. március 15- től nap, mint nap várta és hozta meg védelmi intézkedéseit a Szeged, Makó vagy Csanád felőli várható magyar támadás elhárítására.226 227 A sajtó is hírt adott arról, hogy a Makó és Csanádpalota körzetében állomásozó, többségében nemzetőrökből és szabadcsapatokból álló 2. dandár alakulatai, köztük a pesti egyetemi légió, méltóan megünnepelte március 15-e első évfordulóját, a „magyar szabadság ünnepét” és díszsortüzei annyira megrémítették a Kiszombort elfoglalva tartó „mintegy 300-ra menő rablócsordát”, hogy az a magyar támadás kezdetétől tartva felkészült a gyors elmenekülésre.228 229 A körültekintően előkészített igazi magyar támadásra azonban, melyben kiemelkedő szerepet játszott a pesti egyetemi légió is, csak egy hét múlva került sor. Az egyetemi légió az 1849. március 22-i kiszombori ütközetben Perczel tábornok utasításaira a IV. hadtest erőinek összpontosítása a hadműveleti feladat teljesítésére a meghatározott kiindulási körletekbe, 1849. március 21-re megtörtént. A 2. hadosztály harcrendjének bal­szárnyát képező Derra Kálmán őrnagy 2. dandárénak csapatai - a pesti egyetemi légió, Dobsa Lajos szabadcsapata. Csemege Károly szabadcsapata, a 62. (Turszky) magyar sorgyalogezred 2. százada és a helybeli, makói, nemzetőrség - Makó térségében foglalták el a J r 729 támadáshoz megindulási körleteiket, a harcrendi csoportosításban." A magyar támadás 1849. március 22-én a hajnalban indult meg és reggelre bontakozott ki, amikor a Makón tüzelőállást foglalt honvéd ütegek heves tüzelésbe kezdtek a Kiszombort megszállva tartó ellenségre. Közben Keményfi József vezetésével az egyetemi légió és a szabadcsapatok, mintegy Vz zászlóalj erőivel a Maros jobb partján felfelé vonulva, az ellenség látóköréből kikerülve átkelve a folyón, megkerülték az ellenséget. Ezután csatarendben a bal parti erdőben hirtelen rajtaütöttek az ellenség jobbszárnyán, mivel azt lekötötte a Makó felőli magyar arctámadás. Az ellenség parancsnoksága meghallva a magyar ágyúszót O­226. Uo. 227 HLGY 1849:17/192., 237. 228 Tisza-Vidéki Újság, 1849.március 21./22./sz.l73.o. 229 Varsányi 459-460.O. 82

Next

/
Thumbnails
Contents