Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)
II. A pesti egyetemi légió megalakulása, katonai tevékenysége a téli és tavaszi hadjáratokban, 1849. január–április
A pesti egyetemi légió Keményfi százados vezetésével március elejétől tovább folytatta a katonai és hadtudományi képzést, és a hadi szolgálatot is ellátva védte a Maros vonalát Csanádpalota térségében, biztosítva egyben a mezőhegyesi ménestenyésztő intézetet. Ám közben a légió parancsnoki karának és tagjainak figyelmét nem kerülte el az, hogy egyre több rendelet szólt arról, miszerint a szabad csapatokat át kell alakítani rendes honvédzászlóaljakká és már előkészületek folynak az ellentámadás megindítása érdekében. Ezt jelzi az OHB március 2-i rendelete Batthyány Kázmérnak, melyben Návay Tamás csanádmegyei főispán jelentésére hivatkozva utasította, hogy a Szőregnél készülő sáncokat, mivel „a ráczok Szőregnél már derekasan sánczoltak” és így ott „erős földvárra tettek szert”, el kell katonai erővel pusztítani.219 220 Ebben az időben a hadszíntéren már a katonai erőviszonyok megváltoztak és kezdtek eltolódni a délvidéki magyar csapatok javára. Nem egészen egy hónap alatt a Hadik-hadtest csapatainak létszáma mintegy 4 ezer főről 14 ezerre nőtt. Ez annak a következménye volt, hogy néhány alakulatot, köztük a pesti egyetemi légiót, idevezényelték és gróf Batthyány Kázmér teljhatalmú kormánybiztos, a bácskai és bánsági menekült férfiakból több félreguláris védőzászlóaljat hozott létre, valamint önkéntes szabad- csapatokból honvédzászlóaljakat szerveztek.-" Kossuth Lajos OHB elnök 1849. március 8-i kiáltványából, mely a sajtóban és külön röpiratban is megjelent, a pesti egyetemi légió állománya is részletesen értesült a honvédsereg felszabadító hadjáratának célkitűzéseiről, a honvédsereg új hadrendi beosztásáról és Vetter Antal altábornagy fővezérségéről. Kossuth a honvédsereghez intézett kiáltványában kitért az egyetemi légiót is érintő „Szeged-bácsi és Maros- vonali(aradi) hadosztályok” beosztására és hadműveleti tevékenységének céljaira is.221 Másnap az OHB elnöke egy levelében foglalkozik azzal, hogy az általános haditerv szerint „a legközelebbi órákban Perczel tábornok úr vezénylete alá bízandó Szeged-bácsi hadseregnek” elkövetkezendő támadó hadműveleteivel. Ezt erősíti meg 1849. március 10-i Batthyány Kázmér gróf, délvidéki kormánybiztoshoz intézett levelében, amikor kifejtette, hogy „most gyorsan, s egész erővel kell operálni, különösen Péterváraddal a közlekedést megnyitni, mivégett, ha főispán úr a hadjárat élére állana, az olly fontos political administrate, erőteremtés, vidék-rendbentartás stb., kivált Szabadkáról felfele, árván maradna, akkint láttuk jónak a rendelkezést, hogy Perczel tábornok vegye át a ráczok ellen Hadiktól a hadviseleti vezérletet, mi végett ő kellő 219 KLÖM XIV.580.o. 220 Olchváry 142-152.0. 221 KLÖM XIV.601-603.O. 80
