Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)

II. A pesti egyetemi légió megalakulása, katonai tevékenysége a téli és tavaszi hadjáratokban, 1849. január–április

Szeged és Arad között csaknem teljesen védtelen. Ezért egy

zászlóaljat és ágyúkat kért Makóra. Kossuth február 7-i válaszában a Maros vonal védelmét országos és stratégiai szempontból is fontosnak tartja, de mint közölte, azt elsősorban a helyi erőkből kell megoldani, mert az összpontosított hadsereg csapataiból nem küldhet alakulatokat „a Maros vonalának födözése és biztosítása” céljára. " Az OHB elnöke 1849. február 12-i rendeletével Batthyány Kázmér grófot, a szerb előnyomulás által érintett területek teljhatalmú katonai fővezérévé és polgári kormánybiztosává nevezte ki és felszólította tegyen megfelelő intézkedéseket: „szabad mozgó csapatokkal, nemzetőrséggel, népfelkelési erővel a fenyegetett vidékek védelmére, s a fellázadt ráczok legyőzésére.”211 212 Felhatalmazta még új csapatok alakítására, tisztek és törzstisztek előléptetésére, és a rendes katonai alakulatok feletti parancsnoklással is. Kossuth ugyanaznap felszólította a hadügyminisztériumot, hogy a szerb lázadók által veszélyeztetett mezőhegyesi ménestenyésztő intézet katonai védelmére tegyen intézkedést.21’

Az OHB elnöke 1849. február 20-án értesítette Pándy Samu honvéd ezredest méneskari igazgatót, hogy a „mezőhegyesi ménes intézetnek a szerb rablócsorda betörése elleni biztosítása tekintetéből Palotára két századnyi gyalogság rendeltetett.”"14 Ez volt a hadügyminisztérium központi tartalékát képező 12. hadosztályból áthelyezett pesti egyetemi légió, amely már megfelelő harci tapasztalatokkal rendelkezett a folyóvédelemben és a folyó menti települések biztosításában. Csanádpalotán állomásozva, Keményfi József honvéd százados, légióparancsnoknak már volt arra ideje, hogy megírja és az országszerte terjesztett Közlönyben megjelentesse az „Értesítés a volt pesti hadi tanulók szüleihez Palotáról (Csanádban) mart. 1-én 1849.” című közleményt.215 Ebben, hogy az aggódó szülők, rokonok és barátok félelmét eloszlassa, arról adott tájékoztatást, miként alakult a pesti tudományegyetem hadi tanfolyamát hallgató ifjak sorsa az ellenségnek a fővárosba való bevonulása óta. Keményfi százados kijelenti, hogy kötelességének tartja, egyrészt mint a bölcsészkari hadi tanfolyam egyik volt tanára, másrészt mint jelenlegi parancsnokuk a szülők megnyugtatására a hallgatókról számadást adjon. Ezt eddig azért nem tette meg, mert egyfelől folytonos hadi szolgálatokat hajtottak végre, másfelől nem volt egy olyan lap, amely az ország minden vidékére eljutott volna a

211 KLÖM XIV. 350-351., 386.0.; HM 1849:4000.

2l2Uo.41 l.o.

213 Uo.421.

214 Uo.505-506.o.; OHB 1849: 2040., HM 1849:241. 213 Közlöny, 1849.március 13. /5 1./ sz. 180.o.

78