Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)
II. A pesti egyetemi légió megalakulása, katonai tevékenysége a téli és tavaszi hadjáratokban, 1849. január–április
illetve hány hallgató állt be katonának más szabadcsapathoz vagy honvédalakulathoz. Nem sikerült azt sem feltárni, hogy a pesti egyetemi légióhoz csatlakozó pesti evangélikus gimnázium igazgatóját, dr. Tavasi Lajost, hány diákja követte. A kortársai azt viszont feljegyezték: Tavasi „nem egyedül ment; amint tanítványai megtudták, hogy az ö imádott tanáruk megyen a csatába, onnén is dehogy maradtak volna el! Ami fegyverfogható csak volt közöttük, mind utána honvédnak csapott fel, a gyöngébbeket meg úgy kellett elkergetni.”122 Keményfi százados végül a légióba ténylegesen jelentkezett több mint másfélszáz ifjút egy gyalogszázadba szervezte, amely 4 szakaszból állt és a szabályzat szerint parancsnoka százados, az 1. szakasz parancsnoka főhadnagy, a 2. és 3. szakasz parancsnoka egy-egy hadnagy és a 4. szakasz parancsnoka őrmester volt. A pesti egyetemi légió parancsnoka Keményfi József honvéd százados, segédtisztje az ismert pedagógiai szakember, a 34 éves Tavasi Lajos lett és a legrátermettebb ifjak, Farkas József, Boronkay László és Flaskai János pedig a szakaszparancsnokok. A parancsnok 1849. január 1-én jelentette Csány László főkormánybiztosnak a pesti egyetemi légió megalakulását, aki azt hivatalosan is jóváhagyta és beosztotta Perczel Mór hadseregébe. A tábornok a légiót alárendelte móri ütközetben súlyos veszteségeket szenvedetett 50. honvédzászlóalj parancsnokának, Trangoss István őrnagynak. Ez a zászlóalj a radikális Szalay László szervezte Hunyady szabadcsapatból jött létre, tisztjei és katonái radikális, republikánus eszméik és törekvéseik kifejezéseként a mellükön vörös szalagot hordtak.1 6 Ezt a vörös szalagot megkülönböztető jelként elkezdte viselni a civil ruhás pesti egyetemi légió is.127 A tudományegyetem központi épületében megalakult pesti egyetemi légió és katonái a bölcsészkar harmadik emeleti 1. és 2. tantermében helyezkedett el ideiglenesen. Ennek jogosságát kérdőjelezte meg az épületet és a berendezést féltő Klirthy István egyetemi ügyelő és épületi számadó gondnok, amikor 1849. január 2-án Csány László főkormánybiztosnak jelenti, miszerint „ az eddig hadtudományt hallgató, az éjét, s tán többet is, az egyetemi nagyobb épület 1-ső és 2-dik bölcsészeti termeiben szándékozik tölteni. - Váljon ez meg vagyon-e engedve, vagy utólagosan jóvá fog-e hagyatni?”12* Közismert, hogy ugyanekkor zajlott le a nevezetes pesti haditanács és elfogadta azt a haditervet, amely szerint a fővárost harc * 126 127 128 122 Szelényi i.m. 532-534.0.; Koch István: Tavasy-emlék. Budapest, 1927.9.o.; Tavasi 42.o. 126 Kerekes 1.635-637.0. 127 Tisza-Vidéki Emlék /Újság/, 1849. április 21. /30./sz.235-236.0. 128 Csány-iratok 1849:1226. 52
