Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)
I. Haditanfolyam a bölcsészkaron, 1848. október–december
vagy rövid időn, - reményiem a növendékség megelégedettségére, elintézve, de vannak ollyanok is, miket elintézni csak némi megszorításokkal vagy feltételesen lehetne.”105 Majd a hallgatók kérelmének 8 pontját sorra véve taglalja, indokolja azzal kapcsolatos álláspontját, amely lényegében a tudományegyetem hadi tanfolyama stúdiumainak korszerűen megfogalmazott és legteljesebb programja. Nevezetesen: a. / A kérelem első pontjáról kifejti, hogy ö nem ismer olyan hadi tudományokat, melyek kizárólag a lovasság, a gyalogság vagy a tüzérség fegyvernemei számára valók lennének. Kijelenti, hogy erős meggyőződése az, amiben megerősítették őt a hadtudomány általánosan elismert tekintélyei, szakírói, hogy bármely fegyvernembeli tisztnek, legalább alapjaiban, a hadtudományok egész körével meg kell ismerkednie. Megjegyzi, hogy tekintetbe vette az idő rövidségét és szemeiét tartotta azt is, hogy a hadi tanfolyam az egyetemnek, mint a tanulási szabadságon alapuló intézetnek a része, s ezért a növendékek saját döntésére bízta, hogy a gyakorlati haditudományok közül melyiket választják tantárgyként. Csak azt tanácsolta minden növendéknek, hogy aki elegendő felkészültséggel lépett a hadi tanfolyamba, mennyire lehet minden tantárgyat felvenni és hallgatni. Ám ha ezt nem tehetnék, a taktikán (harcászaton) és a szabályzat tantárgyakon, mint a legszükségesebb tárgyakon kívül, legalább utásztant, vagyis inkább annak legszükségesebb részét, a tábori sáncolást hallgassák, járjanak azok előadásaira. Végül leszögezi, hogy magától értetődik, hogy a hadi tanfolyam vizsgája fogja eldönteni a növendékek közül ki mit tanult meg, vagyis milyen fegyvernem iránt érez vonzalmat és a tiszti beosztásokra a megszerzett ismeretek mennyisége, és minősége alapján történik a kinevezés, előléptetés. Jelzi azt is, hogy ezt „a kérdést egyébiránt vitatkozás tárgyává fogom tenni a legközelebbi tanárgyűlésen, eredményéről a tiszt, ministeriumot tudósítandó.”100 b. / A hallgatók második kérelmével kapcsolatban Vállas figyelmezteti a minisztériumot, hogy az ingyenes vívás és rajzoktatásra az intézkedés már megtörtént. Ezeket a tantárgyakat a növendékek úgyszólván ingyen tanulhatják, miután Chappon a vívásért és Glembay Károly a rajzoktatásért semmit sem kérnek. Az ifjúságot csak az az anyagi teher nyomja, hogy mind a víváshoz, mind a rajzoláshoz, a szükséges segédszereket és eszközöket a saját költségükön kénytelenek beszerezni. Friedrich vívómester, aki szintén tanít, havonta 2 pengőforintot kér az oktatásért, de ő gondoskodik a víváshoz szükséges segédeszközökről. Az igazgató számára a legnagyobb problémát a növendékek lovaskiképzése 105 106 Uo. Uo. 45
