Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)
I. Haditanfolyam a bölcsészkaron, 1848. október–december
karnak 795 és a bölcsészeti karnak 480 ifjú hallgatója volt.” Az egyetemi hallgatók létszáma 1839-ben 1371 fő volt és valószínűnek tűnik, hogy 1848 őszén mintegy másfélezer egyetemi hallgató szerette volna folytatni tanulmányait, ám a hadi események miatt ez nem történhetett meg. Ezért a hallgatók közül sokan felcsaptak honvédnak vagy nemzetőrnek, nem kevesen viszont a fővárosba sereglettek hátha megkezdődik az egyetemi oktatás. A hadi tanfolyamra 1848. november 10-től megkezdődtek a lelkes fiatalok, többségében az egyetem bölcsész, jogász, orvos és mérnök hallgatóinak, valamint a középiskolák idősebb diákjainak beiratkozásai. A nagyszámú fővárosi ifjú hadi tanfolyamra jelentkezésében nagy szerepet játszott Vasvári Pál, aki mint leírta: „Egyetemi tanfolyam helyett novemberben a „hadi academia,, nyittaték meg, s én visszatérve a „fővárosi csapattal,, a Dunántúli parendorfi táborból, mint parancsnok azon ifjúság nagy részét a hadi tanfolyam hallgatására megnyerem.”14 A Vasvári Pál parancsnoksága alatt a mintegy 650 önkéntesből 4 századba 1848. október 2-án megszervezett „Főváros csapat,, erősen megfogyatkozva betegség, honvédnak való beállás és más okok miatt, a kutatások szerint, több mint 300 fővel 1848. október 18-án tért vissza Pestre.15 Vasvári állítása szerint tehát ennek a körülbelül 300 embernek a többsége az egyetemi hadi tanfolyam hallgatója lett. A diákoknak a tudományegyetem hadi tanfolyamára való beiratkozásában jelentősen közreműködött még a neves pedagógiai szakember, Tavasi Lajos, a pesti evangélikus gimnázium igazgatója is, aki felszólította a szülőket, hogy a magyar haza védelmére -„fegyverezzétek fel az ifjakat.” Naplójában többek között azt is feljegyezte, hogy növendékeivel a budai sáncok építése mellett, „leginkább űzi a fegyvergyakorlatokat.”’6 A bölcsészeti kar hadi tanfolyamára való nagyszámú ifjú jelentkezésében közrejátszott a Magyar Hadi Főtanoda megnyitásának elhúzódó ügye és első évfolyamára való felvételének korlátozó előírásai. Ebből kiderült, hogy a Magyar Hadi Főtanoda 1849. január 7-én meginduló elemi tanfolyamának első évfolyamára a sikeres felvételi vizsga után csak 50 olyan növendéket vesz fel, akik betöltötték a 14. életévüket. Ez nem sok reménnyel kecsegtette a 335 pályázót, akik között a legfiatalabb 10 és a legidősebb 23, de túlnyomó többségük 14-17 éves 31 * * * * * 31 Fényes Elek: Magyarország statisztikája. III.k.Pest, 1843.62.0. 34VKM 1849: N.i.i. 1.doboz. 118-119.fólió. 35 Lásd részletesen Urban, 1982. 525-547.0. 36 Tavasi 50.o.; Szelényi Ödön: Dr.Tavasi Lajos (1814-1877). Magyar Pedagógia, 1914.532-543.0. 20
