Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)

Okmánytár (1–62. okmány)

hajlandó voltam az egyetemben a világtörténetet előadni, mely hivatásra az összes tanuló ifjúság felszólított. Azonban a mozgalmak viharai nem engedék, hogy békés négy fal közé vonuljak, s az egyetemi tanfolyam nyár közepén megszűnvén, tettleges fellépéssel az ifjúság kívánatát nem teljesíthettem.

Egyetemi tanfolyam helyett novemberben a „Hadi académia” nyittaték meg, s én visszatérve a „fővárosi csapattal” a Dunántúli parendorfi táborból, mint parancsnok azon ifjúság nagy részét a hadtanfolyam hallgatására megnyerém, s minister nem lévén. Szász Károly status titkár úr által a „hadi történetek” előadására s Közlönyben ki neveztetvén, megkezdőm az ifjúságtól régen várt történeti előadásaimat, s folytattam egész december végéig, midőn a kormány Budapestről eltávozott, s a hadi tanfolyam hallgatói egy zászló alá egyesülve, fegyveresen vonultak ei(a) fővárosból s Keményfi tanár társam, mint honvédszázados, jelenleg is e légió élén működik.

Rám nézve kissé váratlan feladat volt a „hadtörténetek” előadása, mert a csaták leírását katonai szempontból kellett tárgyalnom, s a tactica és stratégia szabályai szerint elemeznem. Azonban természeti hajlamom trágya a história lévén, legyőztem minden akadályokat s összeszedvén az e czélra használható külföldi szakműveket, csataterveket és ütközeti képeket, oly változatossággal adtam elő a különben egyoldalú tárgyat, hogy tanítványaim s bíráló diletans hallgatóim teljes méltánylatát és rokonszenvét megnyertem.

Mint ministeri titkár a budai bureauban lévén elfoglalva, csupa egyéni szenvedélyből léptem föl a tanszékre, s tettem ezt azon bizalom megérdemléséért, melyet bennem nagy tekintélyű hazafiak helyezőnek. Nyári Pál úr, ki engem a múlt év mozgalmaiban ismert meg, határozott férfiassággal jelölé előnybe a pályát, miszerint történettanárrá kell lennem s egyenesen rendes professorrá akart az egyetemhez kineveztetni. Csányi László jelenlegi minister úr buzdításomra mondá, miszerint ő is eljárand a történeti előadásokra, ha azokat én fogom tartani. - Ily irányadó körülmények szívem hajlamával, összhangzólag elhatároztak engem e nehéz, de szép pályára, Ministeri hivatalom mellett is kész voltam az egyetemi előadásokat vinni, s azon esetre, ha e kettőt nem győzném, hajlandónak nyilatkoztam lemondani 1500 p. forintos ministeri hivatalomról s a kisebb fizetéssel járó egyetemi tanszéket elfoglalni, csakhogy egyéni szenvedélyemnek eleget tegyek, s az ifjúság közóhajtását teljesítem.

Nem rajzolom cultusminister úr előtt, mily nagy fontosságú lön függetlenségi korszakunkban a történettanítás. Cultusminister úr e szaknak élt s e tudománya által tette magát egész hazánkban nevezetessé. Csak azon egy pontot említem meg, miszerint a democrat, a republicanus magyar hazában nem lehet többé oly történettanárokat léptetni fel, kik a királyság eszméjén felül emelkedni soha nem bírtak, kik a történetet puszta cronicai adatok összeférczelésének szokták tekinteni. így volt nálunk eddig. De többé nem lehet, és ne legyen, mert legszomorúbb dolog az, midőn a tanítványok bírálják és elitélik saját tanárukat.

162