Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)

I. Haditanfolyam a bölcsészkaron, 1848. október–december

és a szakszerű tiszti utánpótlás megoldása, hanem 1848. júliusától az új országgyűlés is sürgette.s A hadi akadémiára vonatkozó tervezetek közül Petzelt József egyetemi tanáré vált Mészáros Lázár törvényjavaslata alapjává. A hadügyminiszter abban reménykedett, hogy 1848. augusztusában a képviselőház megszavazza a magyar hadi főtanodáról szóló törvényt, és október l-ével megindulhat a hadtudományi oktatás. Ám közismert politikai és katonai körülmények következtében a katonai felsőoktatásról szóló törvény elfogadására az országgyűlésben csak 1848. decemberében került sor. így a végrehajtott előkészületek ellenére, Európa egyik legkorszerűbb katonai felsőoktatási intézményének, a Magyar Hadi Főtanodának megnyitása és rövid működése csak 1849. januárjában történt meg.

Előkészületek a tudományegyetem hadi tanfolyamának

megnyitására

Az 1848. szeptemberi-októberi politikai és hadi események következtében elmaradt az 1848-49-es tanév megnyitása a pesti magyar királyi tudományegyetemen. Ebben az időben, az Országos Honvédelmi Bizottmánynak az ország teljhatalmú kormányává történt

megválasztásával, a különböző minisztériumok és hatóságok bevonásával újult erővel indult meg a honvédelem rendszerének átalakítása, a hadügynek és hadseregnek az újjászervezése. Ennek a folyamatnak a keretében 1848. október első napjaiban a tudományegyetem is több erőfeszítést tett a hadsereg szükségleteinek, a katonai egészségügy igényeinek kielégítésére és a katonai szakemberhiánynak pótlására.

Ezt jelzi Csausz Márton orvosprofesszor, az egyetem alelnöke 1848. október 4-i tudósítása a Vallás és Közoktatási Minisztériumnak.J Ebben beszámol arról, hogy a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium egészségügyi osztály igazgatója, Stáhly Ignác felszólította, hogy a főváros közelében lévő táborból (Móga tábornok hadseregétől) érkező betegek és sebesültek száma annyira szaporodott, hogy a városi kórházak már nem bírják befogadni, ezért engedjen át az egyetem megfelelő helységeket elhelyezésükre. Ennek a felszólításnak eleget téve ő és „az egyetem szent kötelességének tartotta, az orvoskari koródákon kívül, az ő nagyobb épületének második és harmadik emeleteiben jelenleg 8 9

8 Lásd részletesen Ács 1999. 303-351 .o.; Uö. 2000. 3-155.0.

9 VKM F.okt. 1848:8.kútfő, 195. tétel. Csausz Márton (Felsőbánya, 1796. augusztus 8. - Pest, 1860. szeptember 14.) orvos, egyetemi tanár, egyetemi alelnök 1848.május 1-től 1849. február l-ig, az egyetemen 1827-től működött mint bonctanár.