Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)

I. Haditanfolyam a bölcsészkaron, 1848. október–december

Ennek a magyar katonai akadémiának létrejöttét és működését azonban az osztrák uralkodó körök a birodalmi érdekek védelmében megakadályozták.1

Némi előrelépés azonban mégis történt az egyetemi hadtudományi oktatás ügyében, amikor az 1802. évi IV. te. kimondta, hogy addig is, míg az országban „a hadi pályára szükséges tudományokban való kiképzés végett katonai akadémia állítatnék fel, a pesti egyetemen tanszék szerveztessék a hadi tudományok előadására.”2 3 Sőt a tanulmányügy szabályzására kiadott 1806. évi Ratio Educationis 114. §-a a pesti egyetem bölcsészeti kar számára rendelt, sajátságos egyetemi tanszékek közt említi „a hadi tudományt az építészettel, pyrotechnicával, ágyútannal és a katonai képzéshez szükséges egyéb disciplinákkal.”' Ennek megvalósítása érdekében Marczibányi István már korábban 50 ezer forintos alapítványt tett azzal a kikötéssel, hogy a pesti egyetemen felállításra kerülő hadtudományi tanszékek egyetemi tanárai előadásaikat kötelesek magyar nyelven tartani. A Helytartótanács elfogadására ajánlotta az alapítványt és csak a magyar nyelven való oktatás ellen voltak kifogásai, elsősorban a hadtudományi tárgyú magyar tankönyvek hiánya miatt. Az történeti tény, hogy az alapítvány elfogadását az udvar 1807. augusztus 21-én elutasította és azt ajánlotta, hogy az alapítvány összegét a működő katonai akadémiák növendékeinek ösztöndíjaira fordítsák, „amíg katonai académiák Magyarországon való felállítása ügyében valami érdemleges intézkedés történik.”4 A pesti egyetem bölcsészeti karán a hadtudományi tanszékek felállításából és a hadtudományok tanításából tehát nem valósult meg semmi.

Az egyetemi hadtudományi oktatás ügye azonban nem aludt el, amiben nem kis szerepet játszottak a magyar hozzájárulások a Napóleon elleni háborúhoz. A rendek megalkotta, a Ludovika Katonai Akadémiáról szóló 1808. évi VII. te. formálisan létrehozta ugyan a nemzet által követelt magyar katonai felsőoktatási intézményt, melynek olyan egyetemi szintű képzést kellett volna adnia az ifjaknak, hogy egyformán megállják helyüket a polgári és katonai pályán.

1 Lásd részletesen: Szilágyi Sándor: A nemzeti Ludovica Akadémia története. Ludovica Académia Közlönye, !875.2.sz.5-12.o.; Czékus Zoltán: A Ludovika Akadémia megalapításának előzményei. A magyar kir. honvéd Ludovika Akadémia története. Szerk. Bachó László, Budapest, 1930.11-24. o.; Zachar József: Katonai képzés a császári (királyi) hadseregben, 1648-1848. A magyar katonai vezető- és tisztképzés története. Szerk. Lengyel Ferenc-Szántó Mihály: Budapest, 1996.40-51 .o.; Ács, 1996. 26-28.o.

2 Szentpéteri 318.o.,Szögi 1985.132.0.

3 Uo.

4 Uo.319.o.;Uo. 132.0.

9