Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
A következőkben ismertetésre kerülő adatok forrása az 1855-től 1878-ig és az 1896-tól 1918-ig terjedő időszakra vonatkozóan a pesti Hittudományi Kar matrikulái és hallgatói törzskönyvei, az 1878-tól 1896-ig terjedő időszakra a Királyi Magyar Tudományegyetem Almanachjai.7' Az adatok kiegészítése az Almanachból történt a már említett időszakon kívül azon félévek esetén is, melyekről nem maradt fenn hallgatói törzskönyv,71 72 továbbá az egyes hallgatók egyházmegyéjére vonatkozóan is az 1896 és 1907 közötti időszakban, mivel erről a törzskönyvek nem tartalmaztak adatot. A matrikulákból, illetve az Almanachokból a tanulmányi időn és a hallgató nevén kívül a növendék egyházmegyéjére vonatkozó adatot lehet fellelni, az utóbbi adat azonban egyes években, illetve néhány hallgató esetén nincs jelölve. Az 1852- 1860 közötti évekből a hallgatók születési adatait a nyomtatott egyetemi évkönyvekből lehet megállapítani. A questurai hallgatói törzskönyvekből az 1896/97-es tanévtől az 1907/08-as tanévig a hallgató nevét, vallását, születési évét és helyét, atyjának nevét és foglalkozását (ez utóbbi helyett esetenként a gyám, illetve az anya neve és foglalkozása szerepel), valamint a beiratkozás évében a korábbi tanulmányok színhelyét lehet megtudni. Az 1907/08-as tanévtől szerepel a hallgató egyházmegyéjére vonatkozó adat is. Az 1855/56-os tanévtől az 1918/19-es tanév első félévéig összesen 1931 hallgatója volt a Hittudományi Karnak, ennek 71,25%-a (1376 fő) római katolikus, 21,2%-a (409 fő) görög katolikus, 1 szír katolikus, 1 evangélikus és 1 izraelita. 143 fő vallásáról nincs adat, illetve utóbbiakból 14 fő esetén csak annyi szerepelt az egyházmegyénél, hogy nagyváradi egyházmegyés, az azonban nem, hogy a görög vagy a latin szertartású egyházmegyéről van-e szó. A 143 főből 53 világi hallgató és 76-nál csak a tanulás ideje ismert.73 Az 1855 és 1918 között tanuló 1376 római katolikus hallgató 3,78 %-ánál (52 fő) nincs az egyházmegyére vonatkozó adat, 10 fő külföldi egyházmegye növendéke, hartfordi (USA), illetve westminsteri (Nagy-Britannia) egyházmegyések. Az összes római katolikus hallgató 75,7 %-át magyarországi, 7,5 %-át horvátországi növendékek alkotják, és az itt tanult szerzetesek aránya 12,3 %. Az egyházmegyék közül a legtöbb növendéket az Esztergomi Főegyházmegye küldte (15,85 %), utána Nyitra (8,7 %) és Veszprém (5,8 %) következik. 71 PPKE Hittud. Kar Levéltár 1/d, A Hittud. Kar tanárainak, doktorainak és hallgatóinak nyilvántartásai 3. kötet Matricula Auditorium Theologiae 1824-1878 és 5-35. kötetek Questurai hallgatói törzskönyvek 1896/97 - 1918/19 és A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Almanachja 1878/79 - 1910/11 és 1913/14 72 A hallgatói törzskönyvek a következő félévekről hiányoznak: 1896/97-11, 1898/99-1, 1900/01-1 és II, 1904/05-1 és II, 1906/07-1 és II, 1907/08-1, 1908/09-11, 1910/11-1 és II, 1913/14-11, 1914/15-11 77 A társadalmi hovatartozás és az anyanyelv tekintetében a 147 fő közül igen kevésről van adatunk: 2 fő arisztokrata származású. A szír katolikus hallgató anyanyelve arab, és apja kereskedő, az evangélikus hallgató anyanyelve magyar és apjának foglalkozása kerékgyártó. 24
