Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
Bevezetés
Bevezetés Az 1850-es évek eleje a magyar katolikus egyház életében több változást hozott. Az egyházkormányzati intézkedések főleg a görög, de a latin szertartásű egyházmegyék egy részét is érintették. A Szentszék 1853-ban, megerősítve Ferenc József 1850-es rendeletét a gyulafehérvár-fogarasi görög katolikus püspökséget, mely korábban az Esztergomi Érseki Tartományhoz tartozott, érsekséggé tette és két új görög szertartásű egyházmegyét létesített Szamosújvár és Lugos központtal. Ebben az évben emelték ki a Zágrábi Egyházmegyét a Kalocsai Érseki Tartományból és tették érsekséggé. így a Zágrábi Érseki Tartományt a főegyházmegyén kívül a korábban a Kalocsai Érseki Tartományba tartozó zengg- modrusi és a boszna-szerémi latin szertartási! püspökségek és az 1853 előtt az Esztergomi Érseki Tartományhoz rendelt Körösi Görög Katolikus Egyházmegye alkotta. A Gyulafehérvár-fogarasi Görög Katolikus Érseki Tartományt a főegyházmegyén kívül a két újonnan felállított püspökség és az 1853-ig az Esztergomi Érseki Tartományhoz tartozó Nagyváradi Görög Katolikus Egyházmegye alkotta.1 2 Az 1850-es évek elejének egyházi vonatkozású jelentős kérdése egy a Szentszék és Bécs között megkötendő konkordátum, melynek az egész monarchiára és így Magyarországra is vonatkozó érvényessége ellen a magyar püspöki kar erélyesen tiltakozott, mivel az Magyarországra nézve alkotmányjogi sérelmet jelentett. Végül az 1855-ben létrejött konkordátum 36 pontban szabályozta a katolikus egyház helyzetét, életbe lépésével megszüntette a jozefinista rendszer egyházat korlátozó intézkedéseit. A kutatási téma szempontjából a szemináriumok irányításában és a teológiai oktatásban a püspökök felügyeleti jogát biztosító intézkedés jelentős." A kutatási anyag záró dátuma 1918, az első világháború vége, mely az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását hozta és végül az 1920-as trianoni diktátumhoz vezetett, amely Magyarország részekre töretését okozta, így több egyházmegye területe részben vagy egészben Magyarország határain kívülre került. 1 Hermann 1973: 433.o. és Balogh-Gergely 1996: 36-38.0. 2 Hermann 1973: 433-435. o. és'Mihályt! 1896: 382-383. o. 7
