Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
Magyarország vármegyéi szerinti felosztást tekintve a legtöbb római katolikus hallgató Nyitra vármegyében született (9,16 %), ezután Trencsén (7,18 %) és Vas (5,69 %) vármegye következik. A növendékek mintegy felét (47,52 %) kilenc vármegye szülöttei alkotják: az említett hármon kívül Bács-Bodrog, Pozsony, Zala, Sopron, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Szatmár. Római katolikus teológiai hallgatók száma Magyarország vármegyéi szerint 1896-1918: 5. táblázat vármegye vármegye Abaúj-Torna 5Máramaros 9 Alsó-Fehér 2Maros-Torda 2 Arad1 Moson 7 Árva9 Nógrád 7 Bács-Bodrog20 Nyitra 37 Baranya 6 Pest-Pilis-Solt-Kiskun16 Bars6Pozsony 18 Békés4 Sáros 10 Bereg1 Somogy 8 Bihar 2Sopron 16 Borsod 5Szabolcs 2 Brassó 2Szatmár 15 Csanád 5Szepes 8 Csík5 Szilágy 1 Csongrád2 Temes 7 Esztergom 6Tolna 5 Fejér 3Torontál 10 Gömör és Kishont6 Trencsén 29 Győr 5T uróc 2 Háromszék2 Udvarhely 1 Heves 5Ung 1 Hont4Vas 23 Hunyad 2 Veszprém 13 Jász-Nagykun-Szolnok8Zala 18 Komárom 6Zemplén 6 Krassó-Szörény 3Zólyom4 Liptó 3 nem azonosítható1 összesen: 404 fő A törvényhatósági jogú városok közül messze kiemelkedik a székesfővárosi születésűek 62,34 %-os aránya, mely az összes magyarországi (Horvát- Szlavónország kivételével) latin szertartású növendékek tizedét (9,98 %) teszi ki. 26
