Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
Ugyanezen cikkely biztosítja a püspök jogát a teológiai és kánonjogi szigorlatoknál a vizsgáztató bizottság felének kinevezésére.16 Az osztrák és a magyar püspökök a konkordátum után létrejött új helyzetben az egyházi viszonyok szabályozására 1856. április 6-tól június 17-ig tanácskozást tartottak Bécsben. A tanácskozás a minisztérium részére egy feliratot állított össze, melynek pontjai a papnevelés és a teológiai oktatás kérdéseivel is foglalkoztak. Eszerint a teológiai oktatás tananyaga a 4 évfolyamra felosztva a következő volt: I. év: alapvető hittan, bevezetés a Szentírásba, az Ószövetség magyarázata a Vulgata alapján, héber nyelv II. év: ágazatos hittan, az Újszövetség magyarázata a Vulgata és az eredeti szöveg alapján III. év: erkölcstan, egyháztörténelem IV. év: lelkipásztorkodástan, egyházi ékesszólástan, liturgika, katekétika, oktatástan, egyházjog A fenntieken kívül, rendkívüli tárgyként patrológiát, esetleg más, a leendő papok számára hasznos tudományokat oktattak. A tanítás nyelve a latin, ez alól csak egyes esetekben, komoly indokkal volt kivétel.17 18 19 A felterjesztés foglalkozott az egyes tárgyak oktatásával megbízott tanárok kiválasztásának elveivel is. Eszerint a tanszékek betöltésére pályázat útján került sor. A pályázóknak próba előadást kellett tartaniuk és írásbeli vizsgát kellett tenniük. Ezután a püspök az általa legalkalmasabbnak tartott személyt nevezte ki, ha a kormány sem emelt politikai okból kifogást. Az egyetemek hittudományi karának tanszékeit hasonló módon töltötték be. Itt az összes pályázót felterjesztette a püspök a minisztériumhoz, amely csak olyan személyt nevezhetett ki, akinek a püspök megadta a felhatalmazást az oktatásra. Az egyetemi tanszékek megüresedése esetén lehetőség volt a tanszék meghívás útján való betöltésére, amennyiben a meghívott ellen sem a püspök sem a minisztérium nem emelt kifogást.1” A minisztérium az osztrák és a magyar püspökök felterjesztését 1858. március 29-i leiratában fogadta el, és az egész birodalom területére kötelezővé 19 tette. A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara Dolgozatom a Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Karával foglalkozik, mely a II. József féle generális szemináriumok 1790-es, II. Lipót általi feloszlatásakor megszűnt, és csak 14 év után, 1804-ben, a központi szemináriummal együtt állította vissza I. Ferenc.20 Mihályfi Ákos szavaival, I. Ferenc 1804-es rendelete a következőképpen határozza meg a központi szeminárium célját: "Az. új szervezés szerint az intézetnek célja, hogy jelesebb tehetségű növendékek a " Mihályfi 1896: 382-83.0. 17 Mihályfi 1896: 383-85.0. 18 Mihályfi 1896: 385. o. 19 Mihályfi 1896: 385.0. J" Hermann 1973: 375. és 386.0. 10
