Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
94 Arany balladáiban? Vajon nem nemesebb foglalkozás a középiskolai tanulók számára Petőfi költeményeinek olvasása, mint a kövezet koptatása7 Vajon fölösleges munkát végzünk, ha a tanulót arra szoktatjuk, hogy élvezettel olvassa Deák Ferenc és Kossuth Lajos beszédeit? - teszi fel Siegescu a kérdést, ebben jelölve meg a költészet és a szónoklattan célját és nem költemények és üres frázisokkal teli fikciók bemagolásában. A klasszikusok olvasásának eltörlését - véleménye szerint - csak olyan ember kívánhatja és követelheti, akinek nincs klasszikus műveltsége, aki nem ismeri a klasszikusok kincsesbányáját, vagy aki gyermeke miatt haragszik a latinra, “vaknak hiába beszélünk színekről, a klasszikus műveltségben szükölködőnek klasszicizmusról“. Siegescu beismeri azt, hogy az iskolai rendszeren reformálni kellene, hogy vannak olyan tanárok, akik többet követelnek, mint amennyit kellene, hogy ha egy osztályban kevesebben lennének, több eredményt lehetne felmutatni. Ennek ellenére megjegyzi, hogy “ha a szülők több gondot fordítanának gyermekeik nevelésére, jobb és megbízhatóbb polgárokat tudnánk nevelni, mint amilyeneket most nevelünk“278. Tanulmányában Iosif Siegescu tehát korának társadalmát bírálja; a szülőket teszi felelőssé gyermekeik idegességének kialakulásáért. Bírálja hanyagságukat, gondatlaságukat és gyermekeik iránti elfogultságukat. A László Mihály Gimnázium mellett Siegescu a Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban is tanított, mégpedig 1897-től 1909-ig. Az első évben óradíjas tanár volt. E gimnázium 1858. október 4- én alakult, Albrecht főherceg kormányzása idején. Az 1920/21-es tanévtől a Berzsenyi Dániel nevet viselte. 1945-től pedig Budapesti V. kerületi Magyar Állami Berzsenyi Dániel Gimnázium lett. Iosif Siegescu a következő tantárgyakat tanította: magyar nyelv, latin nyelv, görög és magyar irodalmi olvasmányok, bölcseleti előtan, földrajz, szépírás. Az osztályfőnöki tisztséget is betöltötte az I-VIII. osztályban. A magyar nyelv keretében irodalommal és nyelvtannal egyaránt foglalkozott. Az irodalom anyagához tartoztak: a népmesék, hun-magyar és görög mondák, művészeti alapismeretek, a költői műfajok elmélete olvasmányok alapján, a magyar nemzeti irodalom fejlődésének ismertetése 1820-ig, az egyes korszakok művelődéstörténeti jellemzése, a jelentősebb 278 Uo. 20.
