Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
89 A budapesti lapok is megemlékeztek Ciocan haláláról. így a Budapesti Hírlap266 és a Pester Lloyd266 267. Iosif Siegescu loan Ciocan nyugdíjazása után Iosif Siegescu került - 1910-ben - a Román Tanszék élére. Kinevezését politikai kapcsolatainak, magyarbarát magatartásának köszönhette. Ezt támasztja alá az a tény, hogy “a Ciocan nyugdíjazásával megürült román nyelvi tanszékre a kar első helyen Alexics Györgyöt jelölte, kinevezést azonban a harmadik helyen jelölt Siegescu József kapott“268. A román közvélemény s foként politikai ellenfelei nem értékelték őt s kinevezését elhibázottnak vélték. E tekintetben részben igazat adhatunk Ilarie Chendinek és Octavian Gogának, akik mint hallgatói, közelebbről ismerték szakmai munkáját. Ilarie Chendi a következőképpen jellemzi Siegescut: “hamis mint a róka“, de gerince mintha kaucsukból lenne, íme mivé lett “Sandru Románnak, annyi nemzedék lelki atyjának arany hangja révén szentté vált tanszék...“269 fejezi ki sajnálkozását Chendi. Octavian Goga is megerősíti Siegescu alkalmatlanságát: “... tudományos szempontból jelentéktelen alak, ami kulturális tájékozottságát illeti felháborítóan középszerű ...“; olyan ember, akivel nem lehet öt percig hibátlanul társalogni román nyelven“270. Goga megállapítása kissé túlzott, mivel Siegescu írt néhány említésre méltó müvet, mint például A román helyesírás története. Siegescu is a Munkapárt révén került be a parlamentbe képviselőnek s innen ered Tisza iránti rajongása. A következőkben szeretném ismertetni középiskolai pályáját, az általa tanított tantárgyakat. Részletesen kívánok foglalkozni parlamenti felszólalásaival és publicisztikai cikkeivel, a Philo/ógiai Közlönyben 266 Budapesti Hírlap. 1915. 249. 261 Pester Lloyd. 1915. 249. 268 Szentpctery Imre: A Bölcsészettudományi Kar története 1635-1935. Budapest, 1935. 587.’ 269 Chendi. Ilarie: Catedra de Untba romána. Tribuna, Arad. 1910. 10. 27u Goga. Octavian: ínsemnárile urna trecátor. Arad. 1911. 218.
