Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
39 legközelebb és lelkesedéssel nézek vissza a tanulóknak azon csoportjára, akiknek tanára voltam 33 és fél éven át“llx. A hallgatók nemcsak filológiai tudását tisztelték, hanem “határozott és kiegyensúlyozott jellemét“118 119 120 121 122 Tanítványaihoz intézett szavaiban kérte őket, hogy fogadják el és kövessék bölcs tanácsát: “hogy szeressék egymást és tiszteljék, értékeljék azt az édes nyelvet, amelyet az ősök és szülők drága örökségként rájuk hagytak.“ Roman számított és épített tehát az ősök és a szülők örökségére, az édes nyelvre, a nemzet lelkére, amelyen keresztül a kultúra eljut a néptömegek széles rétegeihez. A nyelv csiszolására és tisztaságának megőrzésére intett: “tisztítsátok meg jobban, mint az aranyat és tekintsetek rá mindig úgy, mint arra az erőre, amely a nemzetet lelkesíti és mely előtt elődjeitek bálványként meghajoltak. “12° Noha nem volt nagy tudós, Al. Roman megértette tanszékének szerepét és küldetését. Hallgatói, halála után is kifejezésre juttatták odaadásukat és elismerésüket iránta, llarie Chendi irodalomkritikus a következőképpen jellemezte: “korának tipikus egyénisége, a Cipariu-féle iskola egyik autodidaktája.“1'1 Ugyancsak Iline Chendi szerint sok jó érzéssel, jó tulajdonsággal rendelkezett: “szép beszédkézséggel, román szíve örök ösztönzés forrása volt, előadásai irodalmi és történelmi múltunk előtti hódolatával csábítottak el. Egészséges, meghitt légkör uralkodott az öreg akadémikus körül és fiataljaink befolyása alatt még jobban megedződtek nemzetünk iránti szeretetekben. Hasonló kedves szavakkal emlékezett vissza Románra egy másik volt hallgatója, Axentie Banciu, aki 1938-ban felidézte tanítványai iránti nagy gondviselését, akik számára nehéz helyzetekben mindig támaszt jelentett: “És Al. Roman igazi szülő volt, mindig kész a tanácsadásra, háta mögött az övéiért folytatott állandó harc élettapasztalatával, házának ajtaja mindig nyitva állott azok előtt, akiknek szüksége volt rá. Mindenekelőtt román volt, Al. Roman órái elsősorban: a románság órái voltak ... Éppen ezért, 118 Ncam|u. Gclu. Alexandra Roman profesor h Universitäten din Budapesta (1863- 1897). Anuarul Institutului de istoric $i arhcologie, Cluj-Napoca, 1976. 351. 119 Ghibu. Onisifor: Pentru o pedagogic románeaseá. Antologie de serieri pedagogice. Bucurc$ti. 1977. 149. 120 Dinurseni, Hie: Alexandra Roman 1826-1897. Material pentru biográfia §i activitatea lui. Sibiu. 1897. 4, 121 Trihuna. Arad. 1910. 10. 1 122 Chendi. llarie: Catedra de limha rontaná. Tribuna, Arad. 1910. 10. 1.
