Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

I. A magyarországi román studiumok elindítói

AI. Románt meghívták a Petru Maior Társaság tagjainak körébe. így az

1868. október 18-i összejövetelen “jellemük megszilárdítására“ és a “kultúra útjának“ követésére ösztönözte hallgatóit97, azt kérvén tőlük, hogy minden cselekedetükben “elszánt hazafiság“ vezérelje őket. A társaság tagjai tudományos kutatásaikban is kikérték tanácsát. A budapesti román egyetemi hallgatók rokonszenve Al. Roman iránt abból a politikai harcból is fakadt, amelyet Ausztria szövetségi állammá való átalakításáért folytatott a nemzetiségek érdekében. A dualizmus megszűnését és az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi népe számára egyenlő jogokat követelt. E tekintetben nagy hatást gyakorolt Roman loan Slavicira. Őt jelölte ki húsz év múlva az itteni románok politikai küzdelmében utódjául98.

1876-ban megjelent a társaság saját lapja, a Róza cu ghimpi, amely vezércikkében arra utalt, hogy: “A kultúra fogja megmenteni a

románságot.“99 Először csupán egy példányban, kéziratban látott napvilágot, majd a továbbiakban megjelent havonta és közzétette a társaság tagjainak legsikerültebb alkotásait, mint például az Istoricul Societátii "Petru Maior" (A Petru Maior társaság története), amely a Petru Maior Társaság évkönyvé-ben (A/manahul Societátii Petru Maior) látott napvilágot. “Tartalmán keresztül e lap kapcsolatot teremtett munkatársai között és célja a budapesti fiatalság tevékenységének beillesztése volt valamennyi román kulturális mozgalmába.“100

Az egylet fokozatosan tekintélyre tett szert, többek között az erdélyi román politikusok és a regáti kulturális élet irányítói körében, akik időnként anyagi támogatást is nyújtottak számára. 1880-ban 1614 forint állt rendelkezésére. 1883-ban 2000 példányban kiadta a névadó Petru Maior Istoria pentru inceputul románilor in Dacia (A románok eredete Dáciában) című fömüvét. 1887-ben vagyona 3580 forintot számlált, a könyvtár pedig másfél ezer könyvvel rendelkezett.

97 Gőzein Trnnsilvnniei. Bra§ov. 1868. 81.

9S Vatamaiuc, D.: Inon Stovici .v; lumen grin core n trecut. 1968. 69.

99 Drimba. Lucian: Iosif Viilcnn. Bucure§ti. 1974. 36.

11X1 Constantincscu. Miron - Pascu. Sjtefan - Bányai. L. - Curticäpcanu, V. - Gheorghiu, I. - Göllner. C. - Kovács. I. - Nu(u. C. - Oprca. I. - Popeangá, V. - Porjeanu, Al.: Desövírgreo un ifi cári i slnlului notional romon. Unireo Trnnsilvaniei cu vechea Romnnie. Bucurc§ti. 1968. 329.