Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
30 olvasott és kutatói munkáját is fáradhatatlanul végezte. Évente kétszer- háromszor Bukarestbe utazott, hogy “elhozza onnan mindazt, ami kulturális és irodalmi téren új“78 * *, Könyvtárát állandóan gazdagította. Levelezést folytatott Gh. Sionnal, Alex. Urechiaval, Missaillal, akiktől néhány életrajzi adathoz jutott Heliade Rádulescu meg más költők és írók munkásságára vonatkozólag. Mindezek ellenére filológiai gondolkodásmódjának korlátái nem elenyészőek, amelyek egyrészt a kor szellemével, másrészt a latinos iskolával, amelyhez tartozott, magyarázhatók. Mint ismeretes, Titu Maiorescu az “új irányvonal“ vezető képviselője, több ízben kemény hangot ütött meg olyan személyiségekkel szemben, mint Brátianu és Baritiu Célja a román kultúra fellendítése volt. Szigorú kritikája alól Al. Roman sem mentesült. Maiorescu a következőképpen nyilatkozott: “Amióta fiatal nemzedékünk szembeszállt a kevésbé képzett, küzdelem-ellenes egyénekkel és azok még gyengébb csatlósaival, mint Popfiu, Roman, Vulcan stb., kétszeres jogot nyer ahhoz, hogy az igazi európai kultúrával összhangba kerüljön“7'7. Al. Roman kapcsolatban állt számos idegen tudóssal. Többek között Adolf Schmidt egyetemi tanárral, akit Vasile Erdeli püspök anyagi támogatásával meghívott, hogy készítsen földrajzi, földtani és néprajzi leírást a Bihar-vidékről. Schmidt munkájáról*0 részletes recenziót írt81. Levelezésben állt Vegezzi Ruscallaval, a Torinói Egyetem tanárával. Elküldte neki a Concordia című lapot, néhány adat kíséretében a magyarországi, a bukovinai és az erdélyi románokra vonatkozóan82 83. Érintkezésben volt R. Bonglival, Fr. Pasanisival, a római Cultura című lap munkatársaival, valamint Bruto Amanteval8'. Tanári hivatását kitartó szorgalommal és kemény erőfeszítéssel teljesítette. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy a román 8 Dcjeu. Petre: Academicianul Alexandru Roman. Oradea. 1947. 6. 9 Neaniju. Gelu: Alexandru Roman profesor la Universitäten din Budapesta (18631897). Anuarul Institutului de istorie §i arheologie. Cluj-Napoca. 1976. 346. 811 Schmidt. Adolf: Das Bihar-Gebirge an der Gränze von Ungarn und Siebenbürgen. Wien. 1863. 81 Concordia. 1863. 82. 354-355. 82 Concordia. 1863. 31. 125. Vegezzi Ruscalla cälre Al. Roman. Torino, 10 aprilie 1863. 83 Federatiimea. 1873.46 185.
