Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
23 alkotásait. 1867-ben közzétette O cercetare criticá asupra poeziei románc de la 18(~ (Az 186~-es román költészet kritikai vizsgálata) című tanulmányát, amelyben rávilágít arra, hogy mi a szavak, a jelzők, a megszemélyesítés, a hasonlatok és a metaforák szerepe Dimitne Bolintineanu, Vasile Alecsandri, láncú Vácárescu és mások költeményeiben. Ugyanakkor utal ezek helytelen használatára is, példaként éppen a nagyváradi költők Versuintii romani című kötetét említve. Miután idézi az Intristare (Szomorúság) című verset, a következőket fűzi hozzá: “Lehetetlen ilyen dolgokat végigolvasni“, majd megállapítja: “ez a különös kacat egyforma kaliberű verseket tartalmaz“60. Másik alkalommal, amikor a vers és a szenvedély hasonlatára utal, ugyancsak a Versuintii romani-bó\ választja ki két váradi költő versét, mondván, hogy “A szavak ritmikai mértéke, a hízelgő ritmus, a melodikus ütem és mindaz, ami a vers formai kelléke nem azért jött létre az emberi géniusz révén, hogy bármely író azt mondhassa, hogy szerelmi ügyekben a pipa tanácsaira támaszkodik. Mindez prózai közhely és nem művészeti nézőpont“61. Titu Maiorescu kíméletlen, de ugyanakkor jogos kritikája ellen Áron Densusianu erdélyi tanár fogott tollat a Federatiunea 1868-as évének 82, 83 és azt követő számaiban: “A kritikus úr annak érdekében, hogy szemléltesse vagy inkább alátámassza elméletét példákkal, azokat jórészt a nagyváradi egyetemi hallgatók verseiből szedi össze, melyek fiatal gyermekek vagy öregek verselésének részét képezik, akik játékosan fogják fel a versírást“62. “Végül is, a nagyváradi fiatalok próbálkozásai nem tekinthetők jelentős alkotásoknak, a Versuintii romani három eredeti verse közül egyik sem jó, egyik sem méltó arra, hogy a kiváló kritikus, Titu Maiorescu tollára vegye“6’. Ennek ellenére, láthatjuk a nagyváradi Olvasókör jelentőségét, amelyet már megalapítója, AI. Roman is felmért. 1865-ben a Família című lapban cikket közölt, amelyben kíméletlenül támadta azokat, akik 611 Maiorescu, Titu: O cercetare criticá asupra poeziei románé de la 1867. Critice 1866-1907. Bucure§ti. 1908. Vol. I. 46. 61 Uo. 51. 6' Maiorescu. Titu: Observári polemice (1869). Critice 1866-1907. Bucurc$ti. 1908. Vol. I. 141. 63 Vartolomci. Vasile: Mártiira culturale bihorene. Kolozsvár-Cluj. 1944. 84.
