Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
III. Tamás Lajos, a tudós és tanár
229 tehát a román nép hazáját is az ősi albánság mellett kell keresnünk, nem pedig a Dunától északra, Erdélyben. A modern újlatinságban egyedül a románok a görögkeleti egyház hívei. A protestáns térítési törekvések a reformáció korában sem tudták a nyugati eredetű új hitet a románok körében meggyökereztetni a balkáni ortodox kultúrkörbe való tartozás erős köteléke miatt. Ez szintén arra utal, hogy a Balkán-félszigetről vándoroltak be e vidékre. A román cirillika, a nyugati román nyelvekben fellelhető germán elemek hiánya, a kenézség és a bojárság intézménye stb. mind további bizonyítékai a balkáni eredetnek. A Köpeczi Béla szerkesztésében megjelent Erdély története című hatalmas munka Tamás elméletét látszik igazolni. Könyve tehát a román etnogenezis kutatói számára alapvető műként tartható számon Mind az öt fejezetet - mai szemszögből megítélve is - áthatja a szomszédos román nép és annak kultúrája iránti tisztelet. Szerzője rámutat arra, hogy “a tudományos kutatásnak éppen a súlyosabb természetű kérdések megoldásában nem szabad megtorpannia, hiszen ezeknek inkább vonzó, mint eltaszító erejük van“. Tamás Lajos egy későbbi tanulmányában - Snr la méthode de /'interpolation des cartes de l'Atlas Linguistique Rotimain (AECO 111. 1937, 228-243) - a nyugati mintára készülő román nyelvatlasz (Pu§cariu Sextil: Les enseignements de l'Atlas Linguistique Roumain. Revue de Transylvanie III, 1936) módszertani megoldásait és alapelgondolását vette kritika alá. Ez az atlasz néhány latin eredetű szó mai földrajzi elterjedéséből próbál következtetéseket levonni a középkori románság területi kiterjedésére, sőt Dácia-Trajána II-III. századi latinnyelvű népességére, anélkül, hogy állításait történelmi forrásokkal alátámasztaná. Tamás a nyelvészeti érvek és történeti adatok tömegével mutatja ki, hogy ez a tétel nem alkalmazható a balkáni eredetű északi románságra és hogy a nyelvatlasz eredményei nem bizonyíthatják a dáko-román elmélet tanításait. A román nyelv kutatása 1945 után Tamás Lajos több tanulmányt közölt a román nyelvre vonatkozóan. Többek között A román nyelv fonémarendszeréről
