Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
első magyar fordítóiról és méhatóiról (Filológiai Közlöny, 1968. 1-2 ), Ismeretlen Emitiescu-nekro/óg a budapesti "La revue de /'Orient"-ban (Helikon, 1964 2-3.), Octavian Goga-inedit (Steaua, 1969. 3 ), Livin Rebreann nyomában Gyulán (Filológiai Közlöny, 1987. 3-4.). A román és a szomszéd népek folklórjából merítenek a következő tanulmányok: Az újgörög kleftisz balladák és a román népballadák (Filológiai Közlöny, 1958. 1), Pintea Gligor alakja a mondákban és betyárballadákban (Filológiai Közlöny, 1959. 4 ), Eigentümlichkeiten der Strauchdiebballaden bei den mitteleuropäischen und balkanischen Völkern (Studia Slavica, 1960. 3-4 ), Zur Geschichte der Räuberballaden (Acta Literaria, I960 ), A kétegyházi Miorita-kohnda (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Évkönyve, I960 ), Adalékok a "Miorita" ballada halálházasság motívumához (Ethnographia, 1962. 2 ), Contributii la cunoaperea legáturilor folclor ice maghiaro-románe [Vulcan és a Kisfaludy-Társaság kapcsolatáról] (Revistá de folclor, 1963. 1-2 ), A kétnyelvű mesemondás problémái (Ethnographia, 1967. 4.) és Cántece populäre románest/ din Micherechi (Ungaria) (Revistá de etnografie §i folclor, 1993.). Domokos Sámuel a román irodalom egyik kiemelkedő magyar közvetítője is. Életét és munkásságát két szomszédos kelt-európai nép - a magyar és a román - irodalmi emberközelbe hozásának szentelte. Lefordította Nicolae Bálcescu Válogatott írásai-1 (Bp , 1950) és fordításai jelentek meg a Romániai elbeszélők (Bp., 1965) és a Modern román drámák (Bp , 1968) című kötetekben. Szerkesztésében jelentek meg Alexandru Torna Az élet dala (Bp., 1955), Tudor Arghezi Testamentum (Bp., 1961), Alexandru Macedonski Titkos ország (Bp., 1963), Lucian Blaga Mágikus virradat (Bp, 1965), Ion Pillát Pogány álmok (Bp , 1966) című kötetei Összeállította - mint már említettem - a kelet-európai betyárballadák gyűjteményét is Betyárok füzénél (Bp., 1959) címmel Lejegyezete és kiadta egy Békés megyei román mesemondó, a méhkeréki Vasile Gurzáu magyar és román nyelvű meséit (Bp., 1968), lehetőséget nyújtva a magyar és a román folklorisztikai kölcsönhatások vizsgálatára, a bihari román nyelvjárás kevésbé ismert nyugati nyúlványának tanulmányozására.
