Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
190 lemaradást kívánta Domokos Sámuel Gogáról szóló könyvével pótolni, eddig ismeretlen forrásanyag feltárására törekedve. Mint egyik alkalommal megjegyezte, a költő alakja és müve régóta vonzotta “Tiszteltem benne a meg nem alkuvó, börtönt is vállaló, bátor nemzetiségi harcost, és becsültem műfordítói munkásságát, hiszen olyan remekül tolmácsolta románul Petőfit, Adyt, Madáchot“.351 Műfordítói munkásságán kívül vonzotta Goga költői műve is, amellyel - véleménye szerint - a kritika elég mostohán bánt, például beállította paraszti-népi költőnek és emiatt azok a kötetei, amelyekben nem paraszti témát dolgozott fel, nem kapták meg a méltó elismerést. Azt sem ismerték fel kritikusai, hogy Goga nagyon fogékony volt kora irodalmi áramlatai, főként a szimbolizmus iránt. Adyhoz közismerten személyes barátság fűzte Gogát és élete végéig megőrizte iránta érzett tiszteletét, szeretetét. Ez a barátság is meghatotta Domokos Sámuelt, amelyről így nyilatkozott: “... valahogy személyes hálát éreztem Goga iránt“. Monográfiájában Domokos Sámuel Goga költői műhelyébe enged bepillantantást és kitér a költői művel kapcsolatos életrajzi adatokra, valamint a korszak fontosabb társadalmi és politikai eseményeire. Kötetével szinte egy időben megjelent egy román nyelvű Goga-monográfia is Ion Dodu ßälan tollából (Ocfavicin Goga, Monografie, Ed. Minerva, Bucure$ti, 1971), ami azt jelzi, hogy egy magyar és egy román irodalomtudós hosszú éveken át azonos területen, de egymástól függetlenül végzett kutatásokat. Ha a két monográfiát összevetjük bizonyos azonosságokat fedezhetünk fel a szerkezeti felépítésükben, továbbá a két szerző szemléletében. Mindkettőjük figyelmének középpontjában Goga költészetének tematikai és stilisztikai elemzése áll és elmondható, hogy szerencsésen kiegészítik egymást. Különös érdeme Domokos könyvének, hogy sok új, addig ismeretlen dokumentumot tár fel. így, a budapesti levéltári anyag felkutatásával értékes adatokra talált a Luceafäritl című folyóirat működésére vonatkozóan, amelynek fényében kiderül, hogy Goga szerepe a folyóiratban jelentősebb annál, miként azt életrajzírói hitték. A dokumentálódás során Domokos Sámuel megfordult a bukaresti 3M Beke György: Domokos Sámuel. Tolmács nélkül. Interjú 56 íróval a magyar-román irodalmi kapcsolatokról. Bukarest. 1972. 260.
