Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe

175

sűrűn foglalkozott Gogával s a róla alkotott vélemény általában igen kedvező volt. Pálffy említést tesz a költő méltatóiról (E. Lovinescu, F. Aderca, G. Cálinescu, M Dragonnrescu), akik közül Dragomirescu volt az egyetlen, aki élesen állást foglalt Goga ellen, “szocialista költődként elmarasztalva és erős nacionalizmussal vádolva őt.

Pálffy úgy érezte, hogy a Goga-életrajz sok tekintetben kiegészítésre szorul, másfelől pedig szerette volna megvilágítani a pályája második szakaszában erősen nacionalista költőnek a magyarokhoz való viszonyát.

Goga 1881, április 1-én született, a Nagyszeben melletti Resinár községben. Apja lelkész volt. Tanulmányait a brassói német gimnáziumban, a nagyszebeni magyar gimnáziumban és a budapesti egyetem bölcsészettudományi karának történelem-latin szakán végezte.

Költői pályakezdése szorosan kapcsolódik az 1902-ben Budapesten alapított Luceaförul (Hajnalcsillag) című folyóirathoz. A szerkesztőbizottság tagja volt. Eredeti költeményei, cikkei jelentek meg a folyóiratban. 1903-ban megkezdte Madách Ember tragédiájá-nak fordítását. 1904-ben befejezte az egyetemet, és tanulmányútra indult, amelynek állomásai Berlin, Párizs, Olaszország.

Az első világháború előtt a magyar hatóságok sajtópert indítottak az általa alapított Tara noastrő című folyóiratban közölt Generatia noas/r á (Nemzedékünk) című cikk miatt Büntetését a szegedi államfogházban töltötte. Kiszabadulása után Bukarestbe került, s ettől az időponttól számíthatjuk Goga tevékenységének második szakaszát. Költészetén mindinkább eluralkodik a nacionalizmus. 1929-ben kultuszminiszter, 1926-ban belügyminiszter, 1938-ban miniszterelnök lesz.

A féktelen nacionalista szenvedélytől izzó politikus azonban megértéssel viseltetik a nemzetiségek iránt. Patrióta de la Budapesta (A budapesti patrióták) című cikkében (Tara noastra, 1924, 1053-1056.) meleg szerettei beszél Adyról, politikusként pedig ő kezdeményezi Averescuval együtt a magyar kisebbséggel való megegyezést (csúcsai paktum).

A magyarok iránti érzelmeiről tanúskodik Gogának azon levele, amely Tamássy György marosvásárhelyi nyugalmazott vármegyei tisztviselő tuljadonában volt, és amelyet Pálffy Endre az ö hozzájárulásával közölt tanulmányában Tamássy a 30-as évek elején