Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
173 nincs haza, nincs hazafiság, nincs nemzetiség“.'"' Mi tehát a teendő7 írni bármit, gazdagítani a nemzeti irodalmat E felhívás után elszaporodnak a fordítások, a sekélyes művek. Közel egy évtized múlva a Dacia lilerará körül csoportosult írók vezéregyénisége, M Kogälniceanu a folyóirat programjaként harcot hirdet az utánzások, a fordítások ellen, s az irodalmi alkotásoktól eredetiséget követel"4 A három országrészben külön élő román nép kulturális egységének gondolata sugallja e megállapítását: Azt akarjuk, hogy “a románoknak egységes nyelve és irodalma legyen “.335 Kogälniceanu eszméinek nagy hatása volt Alecu Russo Critica criiicii című művére, amelyet a latinos iskola nyelvrontó tevékenysége elleni harca és általában nyelvművelő tevékenysége tett fontossá. Az effajta előzmények után - mint már említettem - igazi értelemben vett irodalmi kritikáról csak a múlt század hatvanas éveitől beszélhetünk. A Román Fejedelemségek egyesülése (1859) megteremtette az élénkebb irodalmi élet kialakulásához szükséges feltételeket A kapitalizmus fejlődésével együtt járt a városok gazdasági, társadalmi és ezzel együtt kulturális fellendülése s így az irodalmi központok, főként Bukarest és Jászvásár kialakulása. A 48-as forradalom bukása utáni időszak hivatalos irodalomkritikájának ideológusa és szervezője a művelődéspolitikus Titu Maiorescu, aki a Tart pour Tart elméletének alapján áll Nagy érdemei vannak irodalmi körének - Junimea - folyóirata - Convorbiri Literare - és nyelvművelő tevékenysége révén. Az általa meghonosított irányzattal veszik fél a harcot a '80-as években a Contemporannl című folyóirat köré csoportosult írók C. Dobrogeanu-Gherea vezetésével. Gherea orosz emigráns Kritikai tevékenységének alapja a célzatos művészet. A Maiorescu és Gherea közötti harcnak gazdag irodalma van. Pálffy utal erre is! A román irodalomkritikusok közül foglalkozik még E. Lovinescu, D Caracostea és G C Nicolescu munkásságával. Igyekszik ” Hcliadc Rádulcscu. Ion: Apel pentru literature/ romána. Ciirierul románesc, 1834. 4. VV1 Dacia lilerará. 1840. január 30 335 i I Uo.
