Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe

149

Budapesti Szemlé ben (A pápaság felemelkedése a XI. században, 1883, Ranke felfogása a középkor kezdetéről, 1884), az Erdélyi Múzeumban (A francia forradalom a legújabb világításban, 1885, Egy év Brassó és Erdély történetéből 1613, 1891), a Századokban (Történelmi irodalmunk 1892-ben, 1893), a brassói állami reáliskola Értesítőjében (Egy szász történetíró a múlt századból: Hermann Mihály, 1888), a Brassóban (Mennyegzöi szokások a XVII. sz.-ban, 1890., 10., 11. szám) a Történelmi Tárban ( I. Rákóczy György összeköttetése Brassóval 1893-94), a Turulban és az Urániában olvashatjuk cikkeit.

A Pallas Nagy Lexikon-ának is munkatársa volt. Önálló munkái: Richelieu bíbornok-miniszter befolyása Eranciaországra és Európára, Kolozsvár, 1879; Az investitura kérdése Erdélyben, Kolozsvár, 1884; Weisz Mihály, egy szász államférfiú a XVII. századból, Bp., 1893, Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Ford. Szabó Károly. Javította és bevezetéssel ellátta, Bp., 1898. A hűbériség és keresztes hadjáratok kora, Bp., 1900.

Mika Sándor 1901-töl Angyal Dáviddal számos történelmi tankönyvet és történeti olvasókönyvet írt és szerkesztett a gimnáziumok és reáliskolák számára, melyeket több évtizeden át használtak. Választmányi tagja volt a Történelmi Társulatnak, a Földrajzi Társaságnak és részt vett a Közoktatásügyi Tanács munkájában is.

A budapesti egyetemen Erdély történetét oktatta a következő témakörök alapján: Erdély a harminc éves háború korában, Bethlen Gábor és a harminc éves háború, Erdély Báthori Gábor korában, Az erdélyi fejedelemség megalakulása. Az erdélyi fejedelemség alkotmánya, Az erdélyi fejedelemség viszonya a portához.

Alexics György (1864. szeptember 14. - 1936. február 7.) nyelvész, irodalomtörténész, néprajzkutató.

Aradon született, ahol apja Alexics Áron Demeter, a város főkamarási ellenőre, később főjegyzője volt és szerb nyelven verset, vígjátékot és történelmi munkát írt, román nyelven pedig költeményeket.

Iskoláit Aradon végezte. 1884-ben Budapestre jött és beiratkozott magyar, román és latin szakra az egyetemen. Ezzel párhuzamosan, három évig Szarvas Gábor mellett a Nyelvőrnél működött. Budapesten kívül Olaszországban, Németországban és Franciaországban