Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
Közlönyben és a Községi Közlönyben láttak napvilágot. Említést érdemel A bcilázsfalvi vagy gyulafehérvár-fogarasi érsekség önállósága című írása'09 Ebben utal arra a nagy változásra, amely 1850-ben a román görög katolikus egyházban végbement, az önállóság elnyerésére. 1850. szeptember 16-án Alexandru Sterca $uluput választották meg Balázsfalva érsekének, aki közbenjárt az akkori IX. Pius pápánál, hogy tegye lehetővé a román egyház számára közvetlenül a pápától és nem az esztergomi prímástól való függőséget. Kérése teljesült, 1850. december 12-én a görög katolikus érsekséget egyenesen a római szentszéknek rendelték alá. Ezen intézkedés sok előnnyel járt. A románok között az unió hamarabb terjedt, mivel érezték, hogy van saját román érsekük. Sterca $ulutiu nagyon tevékeny ember volt, a politikában is fontos szerepet játszott. Jelentős vagyonát közcélokra hagyta, amelyből halála után a nevét viselő ösztöndíjalapot hoztak létre. Utóda, loan Vancea “modern érsek“-nek tekinthető, Siegescu véleménye szerint Az elhagyatott Balázsfalvát új életre keltette. Saját költségén intézetet alapított, amelyben ingyenes ellátásban részesítette a szegény pap- és tanítógyermekeket Iosif Siegescu tehát ebben a cikkében azokat az átalakulásokat követi nyomon, amelyek a balázsfalvi érsekségben függetlenségének elnyerése után végbementek. Próbaházasságok a Bánságban című cikkében'10 egy népszokásról ír Ellátogat a Bánságba, Versecre, ahol éppen lakodalomra készülnek loan, Damaschin pópa fia, tizennégy éves, nemrég fejezte be Brassóban a harmadik gimnáziumot Apja papnak vagy ügyvédnek szeretné adni, de a fiú nem hajlik rá, feleségül szeretné venni Mitru Florea leányát Siegescu elcsodálkozik a korai házasságon, de megtudja, hogy Adam Petru, Moise Florea és a falu többségének gyermeke tizennégy-tizenöt éves korában követi ezt a szokást. A lányok ugyancsak igen fiatalok még. A szülők saját falujukban, esetleg a szomszéd falvakban nekik vagyomlag megfelelő leányos házat keresnek Ezután a rokonság egy-két tagját elküldik az illető családhoz háztűznézöbe. Ha a szülők anyagi vonatkozásban megegyeznek, akkor tudatják ezt gyermekeikkel és kitűzik a házasság napját. Az esküvőt nagy külsőségek közepette tartják meg, hat juh és tizenöt tyúk esik a mulatság áldozatául . Sokszor az anyakönyvvezető is 309 309 Katholikus Egyházi Közlöny. Szerkesztő Gcnncr Lajos. Budapest. 1898. szeptember 9. 37. 585-587. 3111 Budapesti Hírlap. 1899. április I 1 100. 4-5.
