Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
110 a belügyminisztert, hogy tegye lehetővé mielőbbi hazamenetelüket, hisz a mezőgazdasági munkában is szükség van rájuk. Ezután pedig áttért egy másik témára, a Mérsékelt Román Pártról szólt. Erről a pártról 1911. május 29-én tartott beszédében részletesebben kifejtette véleményét, és létrehozását “politikai abszurdumnak“ tekintette. Ez a párt csak arra szolgálna, hogy alkalmat nyújtson egyeseknek a politikai életben szerepelni, amint azt gróf Tisza István is kifejtette. Siegescu szerint a hazai románság igyekezzék politikai törekvéseit a magyar pártok keretében érvényesíteni A román vezérek a politikában nem követhetnek más utat. Románok és magyarok közös célja kell legyen: “egymást megértve, egymást megbecsülve dolgozni, harcolni és ha kell, meghalni a hazáért“'01. A két népnek bizalommal kell lennie egymás iránt. Utalt arra, hogy a Nemzetiségi Párt nem akarta gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula törekvéseit megértem. Ezt a bizalmatlanságot pedig folyton szította mind a hazai, mind a román sajtó. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter korában a közigazgatás terén kötelezővé tette a nemzetiségi vidékeken a nemzetiségi nyelvek használatát Gróf Apponyi Albert világosan kifejtette, hogy a magyar haza és a magyar nemzet nem kívánja a nemzetiségek egyik fiától sem, hogy vallását, ősi szokását, anyanyelvét megtagadja; csak azt kívánja, hogy minden fia hozzá hü legyen, rajta kívül más hazát és nemzetet magáénak ne ismerjen, és tanulja meg saját anyanyelve mellett az állam nyelvét, a magyar nyelvet is, hogy a haza összes fiai egymást megértsék és egyformán boldogulhassanak. Gróf Tisza István is nyíltságot és lojalitást tanúsított a románok iránt Éppen ezért Siegescu azt tanácsolta, hogy a románság keresse politikai érvényesülését a magyar pártok körében. “A románok nyelvét, amint mondtam, a románok kultúráját nem kell félteni, mert hiszen senki sem akarja bántani “'°2 Utalt a magyar pártok keretében elhelyezkedett román anyanyelvű képviselők azon igyekezetére, hogy a magyar állam nemzeti jellegének fenntartása mellett az ittlakó románok jogos érdekeit és jogos törekvéseit a magyar nemzet céljaival összhangba hozza, az egyenjogúság és testvéries érzés alapján, meggyőződve arról, hogy a magyarság vezetői sohasem igyekeztek a nemzetiségeket elnyomni, azokat kulturális, anyagi és etnikai törekvéseikben megbénítani. 301 302 301 Uo. 479. 302 Uo.
