Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
108 megvonták, most azonban megvárják az ítélet meghozatalát. Továbbá azáltal, hogy a régebbi idők óta szolgáló és magyarul nem eléggé tudó tanítók lassanként nyugdíjba mennek, az eljárás ezen indoka is megszűnik. Végezetül az elismerés hangján szólt Siegescu a miniszter azon humánus intézkedéséről, amellyel lehetővé tette, hogy az “ítéletek igazán csak azokat sújtsák, akik arra valóban rászolgáltak“296. A falusi intrikák gyakran igazságtalanul fegyelmi eljárásba sodorják a tanítót. A miniszter azonban a legfelsőbb fórumként igazságosan bírálja el az eseteket és megvédi az igazságtalanul meghurcoltakat. 1915. december 18-án a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az Országos Tanítói Nyugdíj és Gyámintézet 1913. évi és 1914. első félévi állapotára vonatkozó jelentését ismertette. Tehát másfél év eredményéről számolt be. A jelentés részletes statisztikai adatokat tartalmaz, érdekes betekintést nyújt a tanítók nyugdíjviszonyába. Ugyancsak e parlamenti ülés alkalmával kért szót Siegescu a tanítók ellen az 1913. és 1914. év folyamán az 1907 XXII törvénycikk 22. szakaszának a) és c) pontjai alapján indított fegyelmi vizsgálat kapcsán. Rávilágított a fegyelmi eljárások okaira, a magyar nyelv tanításának elhanyagolására, az államellenes viselkedésre, a szabályellenes magatartásra és a tiltott taneszközök használatára, valamint arra, hogy a legtöbb fegyelmi eljárás a román tannyelvű iskolákban működő tanítók ellen van folyamatban. Siegescu szerint a tanítok kötelessége, hogy “működési körükben állandóan szolgálják azt a hazafias eszmét, amelyet a törvény szolgálni akar, hogy ugyanis a haza minden polgárában a hazának hűséges, odaadó fiakat neveljenek“297. Az 191~. február 28-i országgyűlés alkalmával a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről szólt Iosif Siegescu Rámutatott arra, hogy “a hadviselésnek első feltétele nemcsak a puskapor, hanem az őrölt gabona pora. a liszt és, hogy a győzelem koszorúját nemcsak véres borostyánból, hanem aranyos kalászból is fogják fonni“298. A föld kihasználása terén még nagy elmaradottság észlelhető, és ezen csak a néppel való intenzív foglalkozással lehet segíteni. Siegescu szerint “le kell szállni a magaslatról a nép közé, azt oktatni, azt tanítani kell“. A népet el Országos Képviselőhöz Napló. XXII. kötet. Budapest. 1914 239. ~9 Országos képviselőhöz Napló. XXVII. kötet Budapest. 1916. 621. '98 Országos Képviselőhöz Napló. XXXIV. kötet. Budapest. 1917. 477.
